Kert és Park

Cégünk elsősorban Veszprémben, Veszprém környékén illetve a Balaton-felvidéken végez kerttervezési tevékenységet az alábbi tervek készítésével. Az egyes tervtípusok részletezését lásd a Tervtípusok menüpontnál.

• Családi ház kertjének terve
  

  - kertépítészeti terv
  - növénykiültetési terv
  - szükség esetén engedélyezési terv
  - kiviteli terv
  

• Közterületi parkok, zöldfelületek terve
  

  - kertépítészeti terv
  - növénykiültetési terv
  - szükség esetén engedélyezési terv
  - kiviteli terv
  - pályázati tervdokumentáció
  

• Játszóterek és a hozzájuk tartozó zöldfelületek terve
  (A játszótér tervezésről részletesen a Játszótér tervezés menüpontnál olvashat)
  

  - környezetrendezési terv
  - kertépítészeti terv
  - növénykiültetési terv
  - szükség esetén engedélyezési terv
  - kiviteli terv
  - pályázati tervdokumentáció
  

1. Jól használható és funkciónáló kert nem jöhet létre tervezés nélkül, mint ahogy lakóépületek sem épülnek fel jól kidolgozott tervek nélkül.
2. A kertek esetében is érvényes az alkotómunkára jellemző örök kettős egység: tervezés-kivitelezés, amelyek egymástól nem választhatók el, sorrendjük nem cserélhető fel.
3. A kerttulajdonossal többször egyeztetett terv a megrendelői igényeket, elképzeléseket tartalmazza a tervező szakértelmével párosítva. A tervek segítenek olcsón, papír mellett több lehetséges megoldást letisztázni és nem a kivitelezés során kell nagy költségráfordítással változtatni a nem tetsző, illetve nem megfelelően funkcionáló kertrészletet.

   Példa: Vázlatterv, téralakítás
   Példa: Növénykiültetési terv
   

4. A kivitelezés előtt időben (3-4 hónap) készült kerttervet többször át lehet nézni, "átböngészni" és az esetleges változtatásokról még a kertépítés előtt dönteni.
5. A kertterv alapján a tervező árazatlan, tételes költségkiírást készít, amely alapján több kivitelező cégtől kérhetünk ugyanolyan műszaki tartalmú árajánlatot, így azok összehasonlíthatóak lesznek.
6. A kertépítés folyamán a megrendelő a kertterv segítségével folyamatosan nyomon követheti a kivitelezési munkát, ellenőrizheti az építő céget. Esetleges vitás kérdések eldöntésében, műhiba megállapításánál a kerttervben foglaltak tekinthetők mérvadónak.
7. Jó kertterv esetén nem fordulhat elő az a hiba, hogy később a növények túlságosan beárnyékolják a helyiségeket, vagy kiterebélyesedett ágrendszerükkel akadályozzák a közlekedést.
8. A kerttervezés ára néhány év alatt megtérül a szakértelem nélkül rossz helyre ültetett és később kipusztuló, vagy kivágásra kényszerült növények árában.
9. A tervet nem lehet minden részletében kidolgozni, mindig marad nyitott kérdés, tisztázatlan - vagy a kivitelezés során tisztázandó - részlet.
10. Nincsen 100%-ban megvalósult kertterv, mivel a kertépítés során felmerülő, előre nem látható tényezőknek megfelelően a kivitelező, vagy a tervező kisebb-nagyobb változtatást kezdeményezhet a betervezetthez képest.

Családi házak kertjeinek tervezésekor leggyakrabban három tervtípus fordul elő: a kertépítészeti vázlatterv, a kertépítészeti engedélyezési terv és a kertépítészeti kiviteli terv.

A Vázlatterv készítése során a tulajdonossal együttműködve alakítja ki a kerttervező a kert végleges formáját. Az engedélyezési és a kiviteli terv részben fedi egymást, de funkciójuk eltérő. Míg az Engedélyezési terv a hivatalos eljárás elengedhetetlen része, addig a Kiviteli terv a megvalósulást mindenben segítő, pontos méretekkel, részletekig kidolgozott tartalommal bíró tervegyüttes.

• I. VÁZLATTERV
• II. ENGEDÉLYEZÉSI TERV
• III. KIVITELI TERV

A szép kert nem a véletlen műve, hanem gondos tervezés eredményeképpen jön létre. Akár újonnan telepített, akár átalakított vagy folyamatosan megújított kertről van szó, előzőleg minden lépést mérlegelnünk kell. Ha a végső arányok, színek és formák harmonikus egészt alkotnak, és a szemlélőnek mégis az a benyomása, hogy véletlenszerűen létrejött képződményt lát, akkor elmondható, hogy a tervezés sikerrel járt.
Egy kertet soha nem részegységek összegeként, hanem hangulatos, a házzal és a környezettel harmonizáló "összkompozícióként" kell értékelnünk.

A következőkben a kerttervezés legfontosabb lépéseit ismertetjük egy-egy cégünk által készített tervi példa bemutatásával. Az elemzett példát egy balatonfüredi tervezési munkánkból merítettük. A példa segítségével nyomon követhető a teljes kerttervezési folyamat. Az adott kertterv esetében engedélyeztetésre nem volt szükség, mivel a terv alapján engedélyköteles kertépítési tevékenységre nem kerül sor. A megrendelő igénye egy kiviteli szintű kertterv készítése volt.

1. Terepi felmérés

A kerttervezés legelső lépése a kert adottságainak felmérése. A terepi felmérés a tulajdonossal előre egyeztetett időpontban történik. Módszere: a kert méreteinek felvétele, a meglévő növényállomány elhelyezkedésének felmérése, burkolt felületek felmérése, meglévő útvonalvezetés felvétele, kerti építmények elhelyezkedésének meghatározása, meglévő vízfelületek felmérése, digitális képek készítése a kert minden fontos részletéről.

Példa: balatonfüredi példánk esetében a tervezés alapja egy építészeti helyszínrajz volt, amelyet a terepi bejárás során kiegészítettünk a kerttervezéshez szükséges részletekkel.

2. Kívánságlista, a tulajdonos egyéni igényeinek felmérése

A megrendelő egyéni igényeinek megismerése a kerttervezési folyamat talán legfontosabb fázisa. Ezen áll, vagy bukik, hogy a tervezés során létrejövő „termék" a „fogyasztónak" tetszik-e, és a terv alapján megépített kert valóban megfelel-e az elvárásoknak, az egyéni igényeknek. Kerttervezőnk a megrendelővel való helyszíni egyeztetés során megismeri az igényeket, ötleteket, amelyeket saját elképzeléseivel, szakmai ötleteivel egészít ki. A megrendelő és a tervező eszmecseréje során így egy nagyvonalú vázlat alakul ki a kialakítandó kert funkcióiról, a funkciók térbeni elhelyezkedéséről, a kerti terek kialakításáról.

Példa: a balatonfüredi kerttervezési munkánk a kerttervezés ritka esete. Megrendelőnk egy tórendszerrel rendelkező, romantikus hatású kertet kívánt saját igényei alapján teljes egészében átalakítani, az eredeti kertből szinte semmit nem kívánt megőrizni. A helyszíni egyeztetés során a következő igények merültek fel: szükség lenne egy tóra a kert délkeleti részében, egy medencére a jelenlegi faház helyén, egy játszótéri részre három játékeszközzel, néhány terebélyesebbre növő fára, valamint málna és ribizli cserjékre. A jelenlegi kerekes-kutat az eredeti helyén kellett hagyjuk a tervezésnél.

3. Kerti funkciók meghatározása, térbeli elhelyezése

A megrendelő igényei meghatározzák a kert funkcióit. Az egyes kerti funkciók (pl. pihenő-rész, játszó-rész, gyepfelület, vízfelület, díszkert, sziklakert, lepkekert, haszonkert) jellegüknek, funkciójuknak és a rendelkezésre álló kerti adottságoknak (pl. kert alakja, mérete, fekvése; napsütéses és árnyékos területek) megfelelően kerülnek elrendezésre a kertben.

Példa: a balatonfüredi példánk esetében a megrendelő előző pontban felsorolt igényei alapján a következő funkciók álltak össze: kerti tó, medence, játszótér. Ezeket a funkciókat tervezőnk további, a kert alakjából, méretéből adódó funkciókkal egészítette ki: fogadótér, pihenősarok (itt kapott helyet a tó is). Az egyes egységek a kert azon részébe kerültek, amelyek a funkció betöltésére a leginkább alkalmasak voltak: a pihenőrész a tóval a dél-keleti sarokban kapott helyet, mivel mind a pihenéshez-elvonuláshoz, mind pedig a tó vízminőségének fenntartásához a félárnyékos fekvés volt a legideálisabb. A medence a megrendelő igénye alapján a meglévő faház helyére került, amely helyszín megfelelő körülményeket (napsütés a déli óráktól egészen a késő délutánig) biztosít a fürdés utáni napozáshoz. A medence közelében megmaradt a jelenleg is álló kerekes-kút. A játszó-rész - a gyerekek biztonsága érdekében - a kert déli oldalára, a pihenőhelyről és a ház teraszáról egyaránt jól belátható helyre került. Tervezőnk a kert észak-nyugati részén lévő bejárat közelébe egy virágzó évelőkben és magas díszítőértékű cserjékben gazdag fogadórészt tervezett, amely a benne elhelyezett pad révén egyben pihenőrészként is szolgál. A fogadórész mellé kerültek a megrendelő által igényelt málna és ribizli bokrok. Az épület alsó terasza elé nyílt gyepfelületet terveztünk, amely tágra nyitja a kerti teret. Egy kisebb gyepfelület található a medence tere és a fogadórész között is.

4. Téralakítás: a funkcionális és esztétikai igényeknek megfelelő terek kialakítása

Az egyes kerti funkciók optimális, esztétikus elhelyezéséhez különböző méretű és jellegű kerti terek szükségesek. Mint ahogy egy házban a falak, bútorok elhelyezkedése és aránya határozzák meg a belső tér jellegét, ugyanúgy a kertben a kerítések, a magasabb és alacsonyabb növények, tereptárgyak, kerti építmények elhelyezkedése, magassága határozzák meg a külső tér arculatát. Az egyes használati funkcióknak otthont adó kerti tereket növényi térfalak határolják, illetve választják el egymástól. A növényi térfal magassága befolyásolja az egyes terekbe való betekintési lehetőséget, ezáltal a használati igények alapján magas növényi térfallal elzárhatunk egy teret, de akár meg is nyithatjuk azt alacsony cserjék vagy évelők telepítésével. Fontos tervezési szempont, hogy a kerti tér alapját képező gyepfelület (vagy burkolt felület) kiterjedése és a határoló növényi térfal magassága arányos legyen; ne keletkezzenek szűk, magas növényzettel határolt terek, de ugyanakkor túlzottan tág terek sem. A növényi térfal jellegét tekintve legideálisabb a homorú metszetű változat, ahol a gyepfelület felől alacsonyabb növények (pl. talajtakaró cserjék, évelők), a háttérben pedig egyre magasabbra növő növények találhatók. A növényi térfalak tervezésénél alapvető fontosságú, hogy a tervezéssel egy időben már a kert jövőbeni fenntartására is gondoljunk (pl. a gyepfelületek fűnyíróval mindenhol megközelíthetőek legyenek, ne legyenek nyírhatatlan zugok és sarkok; a tervezett fák ne nőjenek rá a ház falára).

Példa: a balatonfüredi példánál a különböző funkcióknak otthont adó kerti tereket határoltuk le növényi térfallal, meghatároztuk, hogy hol legyen a gyep- és cserjefelületek határvonala. A gyepfelületeket az egyszerű fenntartás elősegítése érdekében nagy ívű, domború vonalak határolják. A tavas pihenőhöz és a medencéhez vezető ösvények mentén szigetszerű cserjetelepítést terveztünk. A fogadórészt egy keskeny, romantikus ösvény teszi átjárhatóvá. A kerekes-kutat alacsony növényzet választja el a medence terétől.

5. A terek kitöltése növényekkel: növénykiültetési terv és növénylista készítése

A növénykiültetési terv készítése a növényi térfalak alakításának következő fázisa. A téralakítás során megtervezett alaprajzi és magassági jellemzőket kell „lefordítani" a botanika nyelvére, vagyis olyan növényfajokat kell alkalmazni, amelyek magasságuk, növekedési erélyük, levél- és virágszínük alapján illenek a tervezett kompozícióba. Ehhez magas szintű növényismeret, növényalkalmazási tapasztalat szükséges. Fontos, hogy a tervezett növények megfelelőek legyenek a helyi talaj- és klimatikus adottságok közé, valamint hogy elősegítsék, és ne akadályozzák az adott funkciót (pl. játszóeszköz mellé ne tervezzünk szúrós, vagy mérgező növényt). A kerttervező összehangolja az egymás közelébe tervezett növények virágzási idejét, a virágok és levelek színét (színharmónia, színkontraszt) és jellegét, így a kertben tavasztól őszig mindig találunk egy-egy virágzó növény-csoportot. A tervezés kritikus pontja az adott növényfaj növekedési erélye alapján a megfelelő tőtáv meghatározása. A cégünk által készített növénykiültetési tervlapokon szerepel az adott növényfaj latin neve, darabszáma, valamint a javasolt ültetési tőtávolság (ez utóbbi a kivitelezőnek nyújt nagy segítséget a telepítéskor). A növénykiültetési tervlapot növénylista egészíti ki, a fajok és fajták latin és magyar nevével, darabszámával, növénykategóriák (fa, cserje, örökzöld, stb.) szerinti bontásban.

Példa: a balatonfüredi példa esetében a növényfajok tervezésekor maximálisan eleget tettünk az előzőekben ismertetett tervezési szempontoknak. A megrendelővel egyeztetett nagyobbra növő fák a kert szélső részeibe kerültek, biztosítva ezzel a megfelelő mértékű, de nem túlzott árnyékot. A játszótéri résznél nem alkalmaztunk szúrós, mérgező növényfajokat. Az ösvények mellé alacsony talajtakaró, magas díszítőértékű cserjefajok kerültek, amelyek virágzási ideje és virágszíne össze lett hangolva. A tópartot vízparti imitátor növényfajok alkalmazásával tettük természetszerűvé. A több gondozást igénylő, de pompás virágdíszt adó évelők a frekventáltabb helyekre (a fogadórészbe, a kerti díszkút mellé, valamint a tópartra) kerültek.

Növénylista minta

6. Kitűzési terv készítése

A kitűzési terv tartalmazza az épített elemek (épület, pergola, támfal), utak, kerti tó, valamint a főbb növénycsoportok határvonalainak helyszíni meghatározásához szükséges pontokat. Az egyes pontokat a meglévő, vagy a tervezést megelőzően kijelölt főbb alappontokhoz illetve alapvonalakhoz viszonyítva határozzák meg. Ilyen lehet a telek határát jelölő kitűzött pont vagy a meglevő épület sarokpontja, stb. A kitűzési terv a kivitelezők munkáját segíti a terven szereplő kerti elemek helyének pontos terepi meghatározásakor.

7. Részletrajzok készítése az egyes kerti elemekről

A kerttervező által készített részletrajzok segítik a kivitelező precíz munkáját. Az útcsatlakozásokról, burkolatokról, támfalakról, kerti tóról, stb. készült két- vagy háromnézetű szerkezeti rajzok alapján az adott kerti elem egyértelműen kivitelezhető. A rajzok tartalmazzák a szerkezet rétegrendjét, rétegvastagságát, anyagminőségét.

Példa: a balatonfüredi példa estében két tervezett lépcső alaprajzát tesszük közzé.

8. Automata öntözőrendszer-terv készítése

Az automata öntözőrendszer-terv készítésének legelső lépése a vízhozam mérése a vízvételi helyen. A mérés alapján meghatározható az öntözéshez rendelkezésre álló vízhozam, liter/perc mértékegységben. Ideális, ha ez az érték 50-60 liter/perc közötti, mivel így az öntözőrendszer - a kevesebb öntözési zóna révén - gazdaságosabban kivitelezhető. Ha kevés a vízhozam (20-30 liter/perc), akkor több öntözési zónára kell felosztani a kertet, és ez jelentősen drágítja a rendszer kivitelezését.

Általánosságban elmondható, hogy leggazdaságosabban a viszonylagosan nagyobb területű (200 m² feletti), nagy összefüggő gyepfelülettel rendelkező kertek öntözőrendszere kivitelezhető. A kert kis mérete, szabdaltsága, illetve a rendelkezésre álló kis vízhozam arányaiban drágítják a négyzetméterre jutó költségeket.

Az öntözőrendszer-tervnek tartalmaznia kell a vízhozam mérése során felvett adatokat (liter/perc), a szórófejek helyét, típusát, szórásképét, a csőrendszer méretezését, nyomvonalát.

9. Látványterv készítése

A számítógépes technikával készülő látványterv a kert összkompozíciójáról (madártávlati terv), valamint jellemző részeiről készül. A látványterv nem kötelező része a Kiviteli tervnek, megrendelői igény esetén készül.

Példa: balatonfüredi példánk esetében Megrendelőnk igénye alapján elkészítettük a tervezett kert látványtervét. A megrendelő igénye volt, hogy a tervezett növényeket tömegükben ábrázoljuk, látszódjon az épület, az utak, a kerti építmények (kerekeskút, medence), a kerti tó, tehát érzékelhető legyen a kert nagyvonalú szerkezete.

10. Árazatlan tételes költségvetési kiírás készítése

A terveken megálmodott kert megépítéséhez szükséges munkafolyamatok kivitelezési sorrendben történő tételes felsorolása, anyagköltség és munkadíj szerinti bontásban. Segítségével a kivitelezést megelőző árajánlatkérés egyszerűvé és összehasonlíthatóvá válik, hiszen ezáltal minden kivitelező ugyanarra a műszaki tartalomra ad ajánlatot.

Példa: a balatonfüredi példa esetében a Megrendelő részére elkészítettük a tételes költségvetési kiírást a munkafolyamatok sorrendjében: tereprendezés, medenceépítés, tóépítés, tipegőköves útépítés, kerti bútorok és építmények elhelyezése, növénytelepítés, ágyásszegély lerakás, dekorációs fakéreg terítés, füvesítés. A kiírás tartalmazza a feltüntetett munkafázisok főbb műszaki paramétereit, valamint a szükséges anyagmennyiségeket.

Költségvetés