Cégünk kerttervezési tevékenysége

Miért szükséges
a kertterv? - 10 érv
a kerttervezés mellett

Tervtípusok

Kerttervezés
egy példán keresztül

Cégünk kerttervezési tevékenysége

Cégünk elsősorban Veszprémben, Veszprém környékén illetve a Balaton-felvidéken végez kerttervezési tevékenységet az alábbi tervek készítésével. Az egyes tervtípusok részletezését lásd a Tervtípusok menüpontnál.

  • Családi ház kertjének terve

    - kertépítészeti terv
    - növénykiültetési terv
    - szükség esetén engedélyezési terv
    - kiviteli terv

  • Közterületi parkok, zöldfelületek terve

    - kertépítészeti terv
    - növénykiültetési terv
    - szükség esetén engedélyezési terv
    - kiviteli terv
    - pályázati tervdokumentáció

  • Játszóterek és a hozzájuk tartozó zöldfelületek terve
    (A játszótér tervezésről részletesen a Játszótér tervezés menüpontnál olvashat)

    - környezetrendezési terv
    - kertépítészeti terv
    - növénykiültetési terv
    - szükség esetén engedélyezési terv
    - kiviteli terv
    - pályázati tervdokumentáció

Miért szükséges a kertterv? - 10 érv a kerttervezés mellett
  1. Jól használható és funkciónáló kert nem jöhet létre tervezés nélkül, mint ahogy lakóépületek sem épülnek fel jól kidolgozott tervek nélkül.
  2. A kertek esetében is érvényes az alkotómunkára jellemző örök kettős egység: tervezés-kivitelezés, amelyek egymástól nem választhatók el, sorrendjük nem cserélhető fel.
  3. A kerttulajdonossal többször egyeztetett terv a megrendelői igényeket, elképzeléseket tartalmazza a tervező szakértelmével párosítva. A tervek segítenek olcsón, papír mellett több lehetséges megoldást letisztázni és nem a kivitelezés során kell nagy költségráfordítással változtatni a nem tetsző, illetve nem megfelelően funkcionáló kertrészletet.

    Példa: Vázlatterv, téralakítás
    Példa: Növénykiültetési terv

  4. A kivitelezés előtt időben (3-4 hónap) készült kerttervet többször át lehet nézni, "átböngészni" és az esetleges változtatásokról még a kertépítés előtt dönteni.
  5. A kertterv alapján a tervező árazatlan, tételes költségkiírást készít, amely alapján több kivitelező cégtől kérhetünk ugyanolyan műszaki tartalmú árajánlatot, így azok összehasonlíthatóak lesznek.
  6. A kertépítés folyamán a megrendelő a kertterv segítségével folyamatosan nyomon követheti a kivitelezési munkát, ellenőrizheti az építő céget. Esetleges vitás kérdések eldöntésében, műhiba megállapításánál a kerttervben foglaltak tekinthetők mérvadónak.
  7. Jó kertterv esetén nem fordulhat elő az a hiba, hogy később a növények túlságosan beárnyékolják a helyiségeket, vagy kiterebélyesedett ágrendszerükkel akadályozzák a közlekedést.
  8. A kerttervezés ára néhány év alatt megtérül a szakértelem nélkül rossz helyre ültetett és később kipusztuló, vagy kivágásra kényszerült növények árában.
  9. A tervet nem lehet minden részletében kidolgozni, mindig marad nyitott kérdés, tisztázatlan - vagy a kivitelezés során tisztázandó - részlet.
  10. Nincsen 100%-ban megvalósult kertterv, mivel a kertépítés során felmerülő, előre nem látható tényezőknek megfelelően a kivitelező, vagy a tervező kisebb-nagyobb változtatást kezdeményezhet a betervezetthez képest.
Tervtípusok

Családi házak kertjeinek tervezésekor leggyakrabban három tervtípus fordul elő: a kertépítészeti vázlatterv, a kertépítészeti engedélyezési terv és a kertépítészeti kiviteli terv.

A Vázlatterv készítése során a tulajdonossal együttműködve alakítja ki a kerttervező a kert végleges formáját. Az engedélyezési és a kiviteli terv részben fedi egymást, de funkciójuk eltérő. Míg az Engedélyezési terv a hivatalos eljárás elengedhetetlen része, addig a Kiviteli terv a megvalósulást mindenben segítő, pontos méretekkel, részletekig kidolgozott tartalommal bíró tervegyüttes.

I. VÁZLATTERV

Készítése kisebb magánkertek (500-600 m²-ig) esetén javasolt, amennyiben a megrendelő igényei, elképzelései nem igényelnek bonyolult tervezési feladatot (pl. tereprendezést). Akinek csak az ötletre és a szakmai hozzáértésre van szüksége, esetleg több lehetséges megoldás közül szeretné kiválasztani a legjobbat, annak ez a legkedvezőbb megoldás. Vázlatterv alapján is kivitelezhető egy kert, de a kerttípus nem alkalmas arra, hogy több kivitelezői árajánlatot összehasonlítsunk, mert nagy szabadságot hagy az anyagok, kivitelezési módszerek, minőség tekintetében (csak ajánlott növényfajokról készült listát tartalmaz, nincsen benne növénykiültetési terv, nincsenek benne metszet- és részletrajzok).

Készítése során a tervezett területet felmérjük, ez alapján elkészítjük a kert Helyszínrajzát. A megrendelői igények, elképzelések átbeszélését követően tervezőnk elkészíti a Kertépítészeti vázlattervet, amelyben minden tervezett funkció, kertberendezési tárgy és növényfelület a helyére kerül. A méretarányos vázlatterv alapján pontos felületek, méretek, egységek számíthatók. A Növényalkalmazási koncepció tartalmazza a javasolt növényfajokat növénykategóriák (fa, cserje, évelő, egynyári, hagymás) szerinti bontásban. Igény esetén elkészítjük az öntözőrendszer vázlattervét, amelyből a megrendelő pontosan látja a szórófejek típusait, darabszámát.

A Vázlatterv részei:

  • Helyszínrajz - a kert felmérési rajza
  • Kertépítészeti vázlatterv - utak, burkolatok, kerti építmények, vízarchitekturák (patak, tó, vízesés, csobogó) és a növénycsoportok elhelyezkedése a kertben
  • Növénytelepítési koncepció - növénykiültetési koncepció az egyes növénycsoportok megnevezésével, javasolt növényfajokkal
  • A kert rövid leírása
II. ENGEDÉLYEZÉSI TERV

A kert létesítése általában nem engedélyköteles. Általánosságban magánterületen a következő építési tevékenységek végezhetők építési engedély és bejelentés nélkül:

  • háztartási szilárd hulladékgyűjtő, -tároló építése
  • kerti építmény (pl. hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor, épített tűzrakóhely, lugas stb.) építése
  • kerti lugas, pihenés célját szolgáló kerti építmény (pl.: lábon álló kerti tető, pavilon) építése (17/2008 NFGM Rendelet alapján)
  • 60 m³, vagy annál kisebb térfogatú magánhasználatú kerti víz- fürdőmedence építése (17/2008 NFGM Rendelet alapján) – megj.: a 60 m³-nél nagyobb térfogatú medence építése bejelentés alapján végezhető
  • legfeljebb 6,0 m magas (építményen elhelyezve 3,0 m magas) szélkerék építése
  • zászlórúd építése
  • kerti szabadlépcső (tereplépcső) építése
  • háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem építése
  • állatkifutó, komposztáló, 3,0 m² nettó alapterületnél nem nagyobb állattartási épület és árnyékszék építése
  • síremlék, urnasír építése
  • 1,0 m-nél alacsonyabb támfal építése
  • a telek oldal és hátsó telekhatárain kerítés építése
  • park, játszótér, sportpálya műtárgyainak építése, továbbá park, játszótér, sportpálya kialakításához szükséges építési tevékenység végzése (17/2008 NFGM Rendelet alapján)

A helyi önkormányzati rendelet a felsorolt szabályozásoknál szigorúbban határozhatja meg az építési engedélyköteles tevékenységeket.

2008. szeptember 1. óta a korábbihoz képest enyhébb szabályozás vonatkozik a közterületen történő építési tevékenységekre. A szeptember 1-én hatályba lépő 17/2008 NFGM rendelet (az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmáról szóló 37/2007 (XII.13.) ÖTM rendelet módosításáról) alapján a következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetők:

  • közterületen park, játszótér, sportpálya építőipari műszaki engedéllyel vagy megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező műtárgyainak építése, továbbá park, játszótér, sportpálya kialakításához szükséges építési tevékenység végzése.
  • szobor építése (amennyiben a talapzata 3 m-nél alacsonyabb)
Engedélyeztetési kötelezettség Veszprémben

Veszprém Város Önkormányzat 61/2003. helyi rendeletének 29.§ (6) előírja, hogy mely esetekben kell kertépítészeti engedélyezési tervet készíteni, ill. szabályozza ezen tervek tartalmát:

„A természetes környezet tudatos fejlesztése érdekében a védett területeken, továbbá a gazdasági (Gip, Gksz), különleges (Kkut, Ksp, Kk, Kt, Kv, Khon, Kánk, Ko, Kszv, Ke) és zöldterületeken (Zkp, Zkk) az építési engedélyezési tervhez kertépítészeti engedélyezési tervet is be kell nyújtani, melyet a jegyző, illetve az átruházott jogkörben eljáró hatóság hagy jóvá. Ennek tartalmi követelményei: az építési engedélyezési terv helyszínrajzával azonos méretarányú helyszínrajz, a jellemző tereppontok magasságának megjelölése, a tervezett növényelrendezés, fafelmérés és fakivágás, a domináns növényfajok, műtárgyak, burkolatok ábrázolása, műszaki leírás terület kimutatási számításokkal. A használatbavételi engedély a műszaki átadást követően kiadható, ha építtető az engedélyezett kertépítészeti tervben számára előírt növénytelepítést elvégezte, vagy azt legkésőbb a használatbavételi engedély megszerzését követő növényültetési időszak végéig elvégzi."

Az Engedélyezési terv részei:

  • Helyszínrajz - Megrendelő által biztosított Földhivatali térképmásolat felhasználásával, saját helyszíni mérések alapján készül. Ha a terepadottságok indokolják, geodéziai felmérésre is szükség lehet. A geodéziai felmérés geodéta szakember által műszerrel felmért helyszínrajz, amely szintvonalak és magassági pontok segítségével megadja a terület lejtésviszonyait, tartalmazza a terület építkezés előtti állapotát.
  • Fakivágási, favédelmi terv - elkészítése abban az esetben szükséges, ha a kertben fa kerül kivágásra és az illetékes építésügyi hatóság előírja annak bejelentését, és a Fakivágási, favédelmi terv elkészítését.

    A Fakivágási és favédelmi terv tartalmazza a tervezési területen található fafajokat, megjelölve azokat a fajokat, amelyeknek megtartása és védelme javasolt, valamint amelyekre fakivágási engedélyt kérünk. A Fafelvételi dokumentációban a tervező jellemzi a tervezési terület fáit és nagyobb cserjéit fajuk, törzsátmérőjük és állapotuk, valamint tervezett sorsuk megjelölésével és indoklásával együtt. A fák törzsátmérőjét 1 méteres magasságban, centiméterben mért adattal adjuk meg. A területen található védett növényfajok megóvásáról a Favédelmi tervben külön is gondoskodni kell. A fákat az építkezés során bekövetkező esetleges sérülésektől fakalodával, időszakos takarással (pl. vakolás, műköves munkák alatt) kell védeni, a gyökérzet megóvása érdekében a közel futó munkagödröket, alapárkokat meg kell támasztani. A védett fa, cserje kivágásához az elsőfokú természetvédelmi hatóság engedélye szükséges, illetve a Tájvédelmi Körzet, Nemzeti Park igazgatóságához is be kell nyújtani a tervdokumentációt, ha az építési telek védett területtel határos. A kivágásra kerülő fákról külön Fakivágási jegyzék készül, a fafaj és méret megjelölésével. A kivágott fák utáni fapótlási kötelezettséget (pótlásra kerülő fák mérete, darabszáma) a helyi önkormányzati rendelet határozza meg. Ha a rendelet másképp nem rendelkezik, akkor a gyümölcsfák és a 8 cm törzsátmérő alatti fák esetében nincsen pótlási kötelezettség. A pótlásra kerülő fákról a Favédelmi és fakivágási terv részeként Pótlási jegyzék készül.
    Ha a tervezési területen - helyhiány miatt - a tervező nem tudja elhelyezni a megfelelő darabszámú fát, az önkormányzatnál a hiányzó mennyiség árának befizetésével, illetve a fák egyéb helyszínen történő telepítésével teljesítheti a megrendelő a pótlási kötelezettséget. A kertépítés során ajánlott a többször iskolázott, földlabdás fák kiültetése, mivel ezek mind esztétikai, mind biológiai funkciójukat hamarabb teljesítik.

    Fapótlási kötelezettség Veszprémben

    Veszprém Város Önkormányzat 61/2003. helyi rendeletének 29.§-a szabályozza a Veszprémi zöldterületekre és a faállományra vonatkozó előírásokat.

    A rendelet 29.§ (2) bekezdése a közterületen álló fák kivágását az alábbiak szerint szabályozza:

    a) A település közcélú zöldfelületein (parkok, erdők, fasorok) élő fát kivágni csak fakivágási

    szakvélemény figyelembevételével szabad.

    b) A fapótlás során lombegyenérték szerinti, de legalább a kivágott fák kétszeresének megfelelő darabszámú, kétszer iskolázott facsemetét kell elültetni. Ettől eltérni csak VMJV Önkormányzata Közterületek használatáról szóló 56/2003.(XII.01.) Kr. sz. rendeletében szabályozott esetekben lehet. Amennyiben a pótlandó fák a fakivágás által érintett ingatlanon nem helyezhetők el, akkor a városi főkertész javaslata alapján, faültetési terv egyidejű elkészítésével kell az ültetés helyét meghatározni.

    c) A fapótlásra vonatkozó előírások a közterületen álló gyümölcsfákra is vonatkoznak azzal, hogy gyümölcsfát csak lombhullató díszfával lehet pótolni.

    A rendelet 29.§-a nem szabályozza a magántulajdonban lévő területen tervezett fakivágást, és ezt nem teszi engedélyköteles tevékenységgé.

  • Kertépítészeti terv

    A Kertépítészeti terv célja az, hogy meghatározza a kertépítészeti koncepciót, a növényalkalmazás jellegzetességeit, a fák, a cserjék és a gyep arányát, elhelyezkedését és a terep kialakítását, magassági értékeit. A terven szerepel a fák és a jellemző cserje- és évelőfelületek elhelyezkedése (fajmeghatározás nélkül). Jól látható módon kell elkülöníteni a kert különböző felületeit (burkolatok, zöldfelület), funkcionális egységeit.

    A kertépítészeti terv mellékleteként készül a tervezési terület Zöldfelületi mérlege, amely összegzi a burkolt felületeket, az előírásoknak megfelelő zöldfelületi arány meglétét. Ki kell térni a térszint alatti építmények felett tervezett termőföldréteg vastagságára, ugyanis ettől függ, hogy az így kialakított terület milyen arányban számítható be a zöldfelületbe. Az ún. gyephézagos betonburkolat, vagy a műanyag gyeprács burkolat ugyancsak különböző százalékban számítható be a zöldfelületbe.

    Kötelező legkisebb zöldfelület számítása Veszprémben

    Veszprém Város Önkormányzat 61/2003. helyi rendeletének 29.§. (7), (8) és (9)-es bekezdése szabályozza a kötelező legkisebb zöldfelület számításának szabályaira vonatkozó előírásokat, az alábbiak szerint:

    (7) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok, stb.) ellátott felület nem haladhatja meg a számított zöldfelület ¼-ét. A műanyag gyepráccsal kiépített felületek 50%-kal, valamint a gyephézagos betonburkolatú felületek 20%-kal vehetők figyelembe.

    (8) A terepszint alatti építmény tetőkerti zöldfelülete csak akkor számítható be teljes mértékben a legkisebb zöldfelület értékébe, ha a síknak tekinthető terep esetén a terepszint alatt kialakított létesítmény felett legalább 2,0 m-es földtakarású zöldfelület kerül kialakításra.

    (9) Új építési munkánál vagy meglévő épület bővítésénél a terepszint alatti járműtároló, illetőleg használati szint feletti tetőkert kialakított zöldfelülete

    a) 20 cm feletti földfeltöltés esetén 25%-kal,

    b) 50 cm feletti földfeltöltés esetén 50%-kal,

    c) 1 m feletti földfeltöltés esetén 75%-kal

    számítható be a legkisebb zöldfelület mértékébe, amennyiben a zöldfelület folyamatos fenntartásáról és a födémének vízelvezetéséről a tulajdonosok gondoskodnak.


  • Tereprendezési terv: Az eredeti terepszint nagyobb mérvű módosítása esetén készül. Szintvonalakkal és magassági pontokkal jelöli a terep eredeti és tervezett magasságát, lejtését, a rézsűk helyét, formáját, méretét. Információt nyújt a támfalak, lépcsők, burkolatok, kerítéslábazat, épület magassági adatairól.
  • Növénytelepítési koncepció - a telepítendő növényzet jellegét adja meg az egyes növénycsoportok megnevezésével, a telepítésre javasolt fák és cserjék fajainak, fajtáinak megjelölésével. A növénytelepítési koncepció a kertépítészeti tervvel azonos méretarányban készül, a javasolt növényfajokat tartalmazó növényjegyzék egészíti ki.
  • Metszetek - általában egy kereszt és egy hosszirányú jellemző metszet készül a kertről
  • Látványtervek - számítógépes technikával készülő látványterv a kert összkompozíciójáról (madártávlati terv), valamint jellemző részeiről. A látványterv nem kötelező része az engedélyezési tervnek, megrendelői igény esetén készül. A látványterveknek a döntési folyamatokban nagy szerepük van, mivel ezek ábrázolják leginkább elképzelhető formában a tervezett kertet, kertrészletet.
  • Műszaki leírás - A tervlapokon nem szereplő információkat, előírásokat, megjegyzéseket a tervező a Műszaki leírásban közli.
III. KIVITELI TERV

A kiviteli terv az I. és II. pontban leírt tervtípusok továbbtervezése esetén készül. Az Engedélyezési tervdokumentáció tervi részein kívül a Kiviteli terv az alábbi tervfajtákat tartalmazza:

  • Növénykiültetési terv és növénylista - A Növénykiültetési terv a kertépítészeti terven szereplő növénycsoportoknak megfelelően a kivitelező számára egyértelmű információt nyújt az egyes növények telepítési helyéről, méretéről, fajáról és fajtájáról, darabszámáról. A tervet kiegészítő növénylista tartalmazza a telepítésre kerülő növényfajok latin és magyar nevét, valamint darabszámát növénykategóriák (lombos fa, örökzöld fa, cserje, talajtakaró, évelő, egynyári) szerinti bontásban.

    Példa: Növénykiültetési terv, Növénykiültetési terv részlet
    Példa: Növénylista

  • Automata öntözőrendszer terv - A növények rendszeres vízutánpótlásának legkorszerűbb, a felhasználó számára legegyszerűbb módja az automatizált öntözés, amelynek tervezése és kivitelezése magas fokú öntözéstechnikai ismereteket igényel. A tervnek tartalmaznia kell a vízhozam mérése során felvett adatokat (liter/perc), a szórófejek helyét, típusát, szórásképét, a csőrendszer méretezését, nyomvonalát. Célszerű, hogy az öntözőrendszer kivitelezését a tervező cég végezze, mivel így egyrészt a tervező biztosan jól átgondolt tervet ad ki a kezéből, másrészt a kiépített öntözőrendszer esetleges hibás működése esetén nem lesz a tervező és kivitelező cég között 'egymásra mutogatás'.
  • Kitűzési terv - A kivitelező számára nélkülözhetetlen tervfajta, melynek segítségével a területen pontosan kijelölhetők a burkolathatárok, lépcsők, támfalak, egyéb épített elemek, valamint a növényfelületek határvonalai. Az egyes pontokat a meglévő, vagy a tervezést megelőzően kijelölt főbb alappontokhoz illetve alapvonalakhoz viszonyítva határozzák meg. Ilyen lehet a telek határát jelölő kitűzött pont vagy a meglevő épület sarokpontja, stb. A kitűzési terv a kivitelezők munkáját segíti a terven szereplő kerti elemek helyének pontos terepi meghatározásakor.
  • Kerti világítás terve - A kertben a funkcionális és esztétikai szerepet betöltő világítás, a lámpatestek stílusának, fényerejének, helyének megválasztása átgondolt tervezési munka eredménye, amelyben a kerttervező és a villamosmérnök szakemberek együtt vesznek részt.
  • Részletrajzok - A különböző épített elemek (burkolatok, támfalak, grillező, pavilon, pergola, tó, stb.) méretezése alapvető fontosságú. A részletrajzok a kert épített elemeinek részletes, két-vagy háromnézetű szerkezeti rajzai.
  • Látványtervek - A számítógépes technikával készülő látványterv a kert összkompozíciójáról (madártávlati terv), valamint jellemző részeiről készül. A látványterv nem kötelező része a Kiviteli tervnek, megrendelői igény esetén készül.
  • Árazatlan tételes költségvetési kiírás: A terveken megálmodott kert megépítéséhez szükséges munkafolyamatok kivitelezési sorrendben történő tételes felsorolása, anyagköltség és munkadíj szerinti bontásban. Segítségével a kivitelezést megelőző árajánlatkérés egyszerűvé és összehasonlíthatóvá válik, hiszen ezáltal minden kivitelező ugyanarra a műszaki tartalomra ad ajánlatot.
Kerttervezés egy példán keresztül

A szép kert nem a véletlen műve, hanem gondos tervezés eredményeképpen jön létre. Akár újonnan telepített, akár átalakított vagy folyamatosan megújított kertről van szó, előzőleg minden lépést mérlegelnünk kell. Ha a végső arányok, színek és formák harmonikus egészt alkotnak, és a szemlélőnek mégis az a benyomása, hogy véletlenszerűen létrejött képződményt lát, akkor elmondható, hogy a tervezés sikerrel járt.
Egy kertet soha nem részegységek összegeként, hanem hangulatos, a házzal és a környezettel harmonizáló "összkompozícióként" kell értékelnünk.

A következőkben a kerttervezés legfontosabb lépéseit ismertetjük egy-egy cégünk által készített tervi példa bemutatásával. Az elemzett példát egy balatonfüredi tervezési munkánkból merítettük. A példa segítségével nyomon követhető a teljes kerttervezési folyamat. Az adott kertterv esetében engedélyeztetésre nem volt szükség, mivel a terv alapján engedélyköteles kertépítési tevékenységre nem kerül sor. A megrendelő igénye egy kiviteli szintű kertterv készítése volt.

1. Terepi felmérés

A kerttervezés legelső lépése a kert adottságainak felmérése. A terepi felmérés a tulajdonossal előre egyeztetett időpontban történik. Módszere: a kert méreteinek felvétele, a meglévő növényállomány elhelyezkedésének felmérése, burkolt felületek felmérése, meglévő útvonalvezetés felvétele, kerti építmények elhelyezkedésének meghatározása, meglévő vízfelületek felmérése, digitális képek készítése a kert minden fontos részletéről.

Példa: balatonfüredi példánk esetében a tervezés alapja egy építészeti helyszínrajz volt, amelyet a terepi bejárás során kiegészítettünk a kerttervezéshez szükséges részletekkel.

(Nagyításhoz kattintson a képre!)
2. Kívánságlista, a tulajdonos egyéni igényeinek felmérése

A megrendelő egyéni igényeinek megismerése a kerttervezési folyamat talán legfontosabb fázisa. Ezen áll, vagy bukik, hogy a tervezés során létrejövő „termék" a „fogyasztónak" tetszik-e, és a terv alapján megépített kert valóban megfelel-e az elvárásoknak, az egyéni igényeknek. Kerttervezőnk a megrendelővel való helyszíni egyeztetés során megismeri az igényeket, ötleteket, amelyeket saját elképzeléseivel, szakmai ötleteivel egészít ki. A megrendelő és a tervező eszmecseréje során így egy nagyvonalú vázlat alakul ki a kialakítandó kert funkcióiról, a funkciók térbeni elhelyezkedéséről, a kerti terek kialakításáról.

Példa: a balatonfüredi kerttervezési munkánk a kerttervezés ritka esete. Megrendelőnk egy tórendszerrel rendelkező, romantikus hatású kertet kívánt saját igényei alapján teljes egészében átalakítani, az eredeti kertből szinte semmit nem kívánt megőrizni. A helyszíni egyeztetés során a következő igények merültek fel: szükség lenne egy tóra a kert délkeleti részében, egy medencére a jelenlegi faház helyén, egy játszótéri részre három játékeszközzel, néhány terebélyesebbre növő fára, valamint málna és ribizli cserjékre. A jelenlegi kerekes-kutat az eredeti helyén kellett hagyjuk a tervezésnél.

3. Kerti funkciók meghatározása, térbeli elhelyezése

A megrendelő igényei meghatározzák a kert funkcióit. Az egyes kerti funkciók (pl. pihenő-rész, játszó-rész, gyepfelület, vízfelület, díszkert, sziklakert, lepkekert, haszonkert) jellegüknek, funkciójuknak és a rendelkezésre álló kerti adottságoknak (pl. kert alakja, mérete, fekvése; napsütéses és árnyékos területek) megfelelően kerülnek elrendezésre a kertben.

Példa: a balatonfüredi példánk esetében a megrendelő előző pontban felsorolt igényei alapján a következő funkciók álltak össze: kerti tó, medence, játszótér. Ezeket a funkciókat tervezőnk további, a kert alakjából, méretéből adódó funkciókkal egészítette ki: fogadótér, pihenősarok (itt kapott helyet a tó is). Az egyes egységek a kert azon részébe kerültek, amelyek a funkció betöltésére a leginkább alkalmasak voltak: a pihenőrész a tóval a dél-keleti sarokban kapott helyet, mivel mind a pihenéshez-elvonuláshoz, mind pedig a tó vízminőségének fenntartásához a félárnyékos fekvés volt a legideálisabb. A medence a megrendelő igénye alapján a meglévő faház helyére került, amely helyszín megfelelő körülményeket (napsütés a déli óráktól egészen a késő délutánig) biztosít a fürdés utáni napozáshoz. A medence közelében megmaradt a jelenleg is álló kerekes-kút. A játszó-rész - a gyerekek biztonsága érdekében - a kert déli oldalára, a pihenőhelyről és a ház teraszáról egyaránt jól belátható helyre került. Tervezőnk a kert észak-nyugati részén lévő bejárat közelébe egy virágzó évelőkben és magas díszítőértékű cserjékben gazdag fogadórészt tervezett, amely a benne elhelyezett pad révén egyben pihenőrészként is szolgál. A fogadórész mellé kerültek a megrendelő által igényelt málna és ribizli bokrok. Az épület alsó terasza elé nyílt gyepfelületet terveztünk, amely tágra nyitja a kerti teret. Egy kisebb gyepfelület található a medence tere és a fogadórész között is.

(Nagyításhoz kattintson a képre!)
4. Téralakítás: a funkcionális és esztétikai igényeknek megfelelő terek kialakítása

Az egyes kerti funkciók optimális, esztétikus elhelyezéséhez különböző méretű és jellegű kerti terek szükségesek. Mint ahogy egy házban a falak, bútorok elhelyezkedése és aránya határozzák meg a belső tér jellegét, ugyanúgy a kertben a kerítések, a magasabb és alacsonyabb növények, tereptárgyak, kerti építmények elhelyezkedése, magassága határozzák meg a külső tér arculatát. Az egyes használati funkcióknak otthont adó kerti tereket növényi térfalak határolják, illetve választják el egymástól. A növényi térfal magassága befolyásolja az egyes terekbe való betekintési lehetőséget, ezáltal a használati igények alapján magas növényi térfallal elzárhatunk egy teret, de akár meg is nyithatjuk azt alacsony cserjék vagy évelők telepítésével. Fontos tervezési szempont, hogy a kerti tér alapját képező gyepfelület (vagy burkolt felület) kiterjedése és a határoló növényi térfal magassága arányos legyen; ne keletkezzenek szűk, magas növényzettel határolt terek, de ugyanakkor túlzottan tág terek sem. A növényi térfal jellegét tekintve legideálisabb a homorú metszetű változat, ahol a gyepfelület felől alacsonyabb növények (pl. talajtakaró cserjék, évelők), a háttérben pedig egyre magasabbra növő növények találhatók. A növényi térfalak tervezésénél alapvető fontosságú, hogy a tervezéssel egy időben már a kert jövőbeni fenntartására is gondoljunk (pl. a gyepfelületek fűnyíróval mindenhol megközelíthetőek legyenek, ne legyenek nyírhatatlan zugok és sarkok; a tervezett fák ne nőjenek rá a ház falára).

Példa: a balatonfüredi példánál a különböző funkcióknak otthont adó kerti tereket határoltuk le növényi térfallal, meghatároztuk, hogy hol legyen a gyep- és cserjefelületek határvonala. A gyepfelületeket az egyszerű fenntartás elősegítése érdekében nagy ívű, domború vonalak határolják. A tavas pihenőhöz és a medencéhez vezető ösvények mentén szigetszerű cserjetelepítést terveztünk. A fogadórészt egy keskeny, romantikus ösvény teszi átjárhatóvá. A kerekes-kutat alacsony növényzet választja el a medence terétől.

(Nagyításhoz kattintson a képre!)
5. A terek kitöltése növényekkel: növénykiültetési terv és növénylista készítése

A növénykiültetési terv készítése a növényi térfalak alakításának következő fázisa. A téralakítás során megtervezett alaprajzi és magassági jellemzőket kell „lefordítani" a botanika nyelvére, vagyis olyan növényfajokat kell alkalmazni, amelyek magasságuk, növekedési erélyük, levél- és virágszínük alapján illenek a tervezett kompozícióba. Ehhez magas szintű növényismeret, növényalkalmazási tapasztalat szükséges. Fontos, hogy a tervezett növények megfelelőek legyenek a helyi talaj- és klimatikus adottságok közé, valamint hogy elősegítsék, és ne akadályozzák az adott funkciót (pl. játszóeszköz mellé ne tervezzünk szúrós, vagy mérgező növényt). A kerttervező összehangolja az egymás közelébe tervezett növények virágzási idejét, a virágok és levelek színét (színharmónia, színkontraszt) és jellegét, így a kertben tavasztól őszig mindig találunk egy-egy virágzó növény-csoportot. A tervezés kritikus pontja az adott növényfaj növekedési erélye alapján a megfelelő tőtáv meghatározása. A cégünk által készített növénykiültetési tervlapokon szerepel az adott növényfaj latin neve, darabszáma, valamint a javasolt ültetési tőtávolság (ez utóbbi a kivitelezőnek nyújt nagy segítséget a telepítéskor). A növénykiültetési tervlapot növénylista egészíti ki, a fajok és fajták latin és magyar nevével, darabszámával, növénykategóriák (fa, cserje, örökzöld, stb.) szerinti bontásban.

Példa: a balatonfüredi példa esetében a növényfajok tervezésekor maximálisan eleget tettünk az előzőekben ismertetett tervezési szempontoknak. A megrendelővel egyeztetett nagyobbra növő fák a kert szélső részeibe kerültek, biztosítva ezzel a megfelelő mértékű, de nem túlzott árnyékot. A játszótéri résznél nem alkalmaztunk szúrós, mérgező növényfajokat. Az ösvények mellé alacsony talajtakaró, magas díszítőértékű cserjefajok kerültek, amelyek virágzási ideje és virágszíne össze lett hangolva. A tópartot vízparti imitátor növényfajok alkalmazásával tettük természetszerűvé. A több gondozást igénylő, de pompás virágdíszt adó évelők a frekventáltabb helyekre (a fogadórészbe, a kerti díszkút mellé, valamint a tópartra) kerültek.

5_nov_kiultetes_mod.jpg, Kiültetés
Kiültetés
Kiültetés
Növénykiültetési terv
5_nov_kiultetes_reszlet.jpg, Kiültetés - részlet
Kiültetés - részlet
Kiültetés - részlet
Növénykiültetési terv

Növénylista minta

6. Kitűzési terv készítése

A kitűzési terv tartalmazza az épített elemek (épület, pergola, támfal), utak, kerti tó, valamint a főbb növénycsoportok határvonalainak helyszíni meghatározásához szükséges pontokat. Az egyes pontokat a meglévő, vagy a tervezést megelőzően kijelölt főbb alappontokhoz illetve alapvonalakhoz viszonyítva határozzák meg. Ilyen lehet a telek határát jelölő kitűzött pont vagy a meglevő épület sarokpontja, stb. A kitűzési terv a kivitelezők munkáját segíti a terven szereplő kerti elemek helyének pontos terepi meghatározásakor.

7. Részletrajzok készítése az egyes kerti elemekről

A kerttervező által készített részletrajzok segítik a kivitelező precíz munkáját. Az útcsatlakozásokról, burkolatokról, támfalakról, kerti tóról, stb. készült két- vagy háromnézetű szerkezeti rajzok alapján az adott kerti elem egyértelműen kivitelezhető. A rajzok tartalmazzák a szerkezet rétegrendjét, rétegvastagságát, anyagminőségét.

Példa: a balatonfüredi példa estében két tervezett lépcső alaprajzát tesszük közzé.

(Nagyításhoz kattintson a képre!)
8. Automata öntözőrendszer-terv készítése

Az automata öntözőrendszer-terv készítésének legelső lépése a vízhozam mérése a vízvételi helyen. A mérés alapján meghatározható az öntözéshez rendelkezésre álló vízhozam, liter/perc mértékegységben. Ideális, ha ez az érték 50-60 liter/perc közötti, mivel így az öntözőrendszer - a kevesebb öntözési zóna révén - gazdaságosabban kivitelezhető. Ha kevés a vízhozam (20-30 liter/perc), akkor több öntözési zónára kell felosztani a kertet, és ez jelentősen drágítja a rendszer kivitelezését.

Általánosságban elmondható, hogy leggazdaságosabban a viszonylagosan nagyobb területű (200 m² feletti), nagy összefüggő gyepfelülettel rendelkező kertek öntözőrendszere kivitelezhető. A kert kis mérete, szabdaltsága, illetve a rendelkezésre álló kis vízhozam arányaiban drágítják a négyzetméterre jutó költségeket.

Az öntözőrendszer-tervnek tartalmaznia kell a vízhozam mérése során felvett adatokat (liter/perc), a szórófejek helyét, típusát, szórásképét, a csőrendszer méretezését, nyomvonalát.

9. Látványterv készítése

A számítógépes technikával készülő látványterv a kert összkompozíciójáról (madártávlati terv), valamint jellemző részeiről készül. A látványterv nem kötelező része a Kiviteli tervnek, megrendelői igény esetén készül.

Példa: balatonfüredi példánk esetében Megrendelőnk igénye alapján elkészítettük a tervezett kert látványtervét. A megrendelő igénye volt, hogy a tervezett növényeket tömegükben ábrázoljuk, látszódjon az épület, az utak, a kerti építmények (kerekeskút, medence), a kerti tó, tehát érzékelhető legyen a kert nagyvonalú szerkezete.

6_tavlati.jpg,

Látványterv
7_kep.jpg,

Látványterv
8_kep_to.jpg,

Látványterv
9_kep_kut.jpg,

Látványterv
10_kep_medence-kut.jpg,

Látványterv
11_kep_medence.jpg,

Látványterv
12_kep_malnas-kut.jpg,

Látványterv
10. Árazatlan tételes költségvetési kiírás készítése

A terveken megálmodott kert megépítéséhez szükséges munkafolyamatok kivitelezési sorrendben történő tételes felsorolása, anyagköltség és munkadíj szerinti bontásban. Segítségével a kivitelezést megelőző árajánlatkérés egyszerűvé és összehasonlíthatóvá válik, hiszen ezáltal minden kivitelező ugyanarra a műszaki tartalomra ad ajánlatot.

Példa: a balatonfüredi példa esetében a Megrendelő részére elkészítettük a tételes költségvetési kiírást a munkafolyamatok sorrendjében: tereprendezés, medenceépítés, tóépítés, tipegőköves útépítés, kerti bútorok és építmények elhelyezése, növénytelepítés, ágyásszegély lerakás, dekorációs fakéreg terítés, füvesítés. A kiírás tartalmazza a feltüntetett munkafázisok főbb műszaki paramétereit, valamint a szükséges anyagmennyiségeket.

Költségvetés

RoyalKert.hu
Szücs Alexandra
Kertészeti üzletágvezető
06 20/524-1652
Tanusítványok:
Az A tanúsítványra a magyar piacon csupán a cégek 7,44 %-a jogosult. Velük az üzleti kapcsolat kialakításának pénzügyi kockázata alacsony.
Keresés
Keresés
»
Keresendő kifejezés:
Aktuális munkáink:
»
Elkezdtük...
»
Legfrissebb hírek:
Érdekességek: