Kert és Park

Cégünk vállalja:

• száraz, veszélyes, vihartört, zavaró fák kivágása, ágvágása, gallyazása; gyökérkiemelése, gyökérmarása
• idős fák alpin technikával illetve daruval történő kivágása, ágvágása, gyökérmarása
• kiszáradt, szúrós, túl méretes cserjék, cserjecsoportok ritkítása, kivágása, gyökérkiemelése
• a kivágott faanyag, gally, zöldhulladék elszállítása

Fakivágás

Fakivágás
Kertépítés

Cserjeirtás

Cserjeirtás
Kertépítés

Új kert létesítése esetén az első teendő annak eldöntése, hogy mely fák és cserjék maradjanak meg a meglévő növényállományból, és melyek azok, amelyek kivágásra kerülhetnek. Ennek eldöntésében segítenek az alábbi általános szempontok:

• Figyelembe kell venni, hogy a meglévő fa- és cserjefajok további növekedésükkel zavarni fogják-e az adott területre szánt kerti funkciót.

  Mérlegeljük például, hogy az épület mellett lévő, jelenleg kisebb lombkoronájú fa várhatóan mekkorára nő meg 10-20 év alatt, ránőhet-e annyira az épületre, hogy zavaró, esetleg veszélyes legyen. A fák esetében nem csak a lombkorona okozhat gondot, hanem a földfelszín alatt húzódó gyökérrendszer is. Egyes fajok (pl.: virágos kőris - Fraxinus ornus, mezei juhar - Acer campestre, pirosvirágú galagolya - Crataegus laevigata 'Paul's Scarlet', csertölgy - Quercus cerris, feketefenyő - Pinus nigra, mezei szil - Ulmus minor) gyökérrendszere sekélyen húzódik, így tömör, köves talaj esetén burkolathoz közel telepítve előfordulhat, hogy a felfelé növekvő gyökér feltöri a kiépített kövezetet.

• Ügyelni kell arra, hogy a meglévő növényzet ne zavarja, illetve ne lehetetlenítse el az adott területre tervezett kerti funkciót.

  Gyerekeknek szánt, játszásra alkalmas kerti terek közeléből távolítsuk el a mérgező termésű, hajtású, levelű, illetve a szúrós ágrendszerű fákat és cserjéket. A játszóterület közelében a gyümölcsfák meghagyása sem javasolt, mivel a gyümölcs-magok lenyelése könnyen balesetet okozhat.

• A tervezett pihenőrész és fogadórész mellett elsősorban a virágzó, szép levél- és hajtásszínű, illetve az illatos virágú cserjék és évelők meghagyása javasolt. A kevésbé esztétikus növényeket távolítsuk el, és telepítsünk helyette mutatósabb fajokat.
• A meglévő sérült, száradó, vihartört fákat - a további korhadás, esetleges baleset elkerülése érdekében - új kert építésekor célszerű kivágatni. Az alacsonyabb, formás fákat az ágak visszavágásával ún. köcsög-fává alakíthatjuk, amelyek régebbi építésű falusi házak előkertjében mázas köcsögökkel díszítve igen mutatósak lehetnek.

Cégünk vállalja (egyéb kertépítési munkák részeként):

• Gépi földmunka, durva és finom tereprendezés
• Gödör- és árokásás gépi és kézi erővel
• Termőföld, homok, kavics, komposzt, tőzeg szállítása, terítése
• Tómeder kiemelés gépi erővel

Tereprendezés

Tereprendezés
Tereprendezés

Gépi gödörásás

Gépi gödörásás
Tereprendezés

Tómeder kiemelés

Tómeder kiemelés
Tereprendezés

Tereprendezés során kialakítjuk a kertterv alapján meghatározott terepszinteket. Ez a kertépítés egyik legnagyobb mérvű beavatkozása, leghosszabb ideig tartó munkafolyamata. A tereprendezést durva és finom tereprendezési munkafolyamatra osztjuk.

A durva tereprendezés a tervezett terep szintek 10 cm pontosságú kialakításából áll. Szakszerűen elkészített tereprendezési terv alapján történő kivitelezéskor sem termőföld hiány, sem többlet nem keletkezik (földtömegegyensúly), így a föld oda- illetve elszállításának költségei nem terhelik a Megrendelőt. Előfordulhat, hogy a helyszíni kedvezőtlen talajviszonyok miatt indokolttá válik a talajcsere. Ebben az esetben meg kell fontolni, hogy milyen vastag talajréteget érdemes cserélni (gyep alá 10-20 cm, cserjefelület alá 25-40 cm réteg szükséges). A kerti tó medrének kiemelése is a durva tereprendezési munkafázisban történik.

Sík terepen termőföld feltöltéssel létrehozhatunk változatos felszíneket, lejtős területen rézsűzéssel és teraszozással vízszintes felületeket alakíthatunk ki. Teraszozás során a lejtő síkját kisebb, vízszintes egységekre bontjuk. A teraszok közötti magasságkülönbséget támfalakkal vagy rézsűkkel hidaljuk át. A teraszokon elhelyezhető burkolt pihenő, gyermekek számára játszóhely, virágágyás, kerti sütő, vagy akár kerti tó is. A rézsűfelületek átjárhatóságát lépcsőkkel, rámpákkal oldhatjuk meg. A rézsűkön csodálatos sziklakerteket hozhatunk létre, a támfalakat beültetve pedig újabb érdekes látvánnyal gazdagodik kertünk. A rézsű legfontosabb paramétere a hajlásszöge, melyet a magasság valamint a lejtéssel párhuzamos vízszintes vetület hosszának arányszámával fejezünk ki: ha ez 1:1, akkor egylábas, ha 1:2, akkor kétlábas a rézsű. Az egy- és kétlábas rézsűk csak lépcső beiktatásával válnak átjárhatóvá, a három- és négylábas rézsűk már lépcső nélkül is alkalmasak a közlekedésre.

A finom tereprendezés során centiméter pontossággal kialakítjuk a végleges terepviszonyokat. Füvesítésre és növénytelepítésre kerülő területeken célszerű a felső talajrétegbe szerves trágyát, vagy komposztot beforgatni a megfelelő talajszerkezet, vízháztartás és tápanyag-ellátottság eléréséhez. A finom tereprendezési munka olyan terepfelszínt eredményez, ahol a talajszint mindenhol a tervezett módon csatlakozik a burkolt felületekhez.

Cégünk vállalja:

• Automata öntözőrendszer tervezés és kivitelezés (hálózati vízről, kútról, ciszternáról)

Öntözőrendszer építés

Öntözőrendszer építés
Automata öntözőrendszer építés

Kész öntözőrendszer

Kész öntözőrendszer
Automata öntözőrendszer építés

Az automata öntözőrendszer építésről részletesen az Automata öntözés menüben olvashat.

Cégünk vállalja:

• Fa támfal építése (rúdfa, rönkfa, palló, stb.)
• Növényhézagos (ültetőkosaras, virágvályús) támfal építése
• Kőtámfal építése, szárazon rakott kőtámfal építése

Rúdfa támfal

Rúdfa támfal
Támfalak építése

Rönkfa támfal

Rönkfa támfal
Támfalak építése

Növényhézagos támfal

Növényhézagos támfal
Támfalak építése

A támfalak a szintkülönbségek áthidalásánál megtartják a mögöttük lévő földtömeget, megakadályozzák annak lecsúszását. Támfalak építésével erősen meredek területeken olyan enyhébb lejtésű teraszok alakíthatók ki, melyek használati értéke a rajta kialakított funkciónak megfelelően megnő. Ezért támfalak építésére elsősorban erősen lejtős terepen van szükség. Eltérő terepszintek áthidalása rézsűkkel is megoldható, azonban erre nincs minden esetben elegendő hely. Ha a beépítendő rézsű meredeksége olyan nagy kellene legyen, hogy állékonysága bizonytalanná, kezelése nehézkessé válna, akkor célszerűbb támfal építésében gondolkodni. A támfal a rézsűvel ellentétben keskeny sávot foglal el a kertből, azaz vonalszerű létesítmény. Ebből adódóan a támfal vonalvezetése (egyenes, íves, lépcsőzött) alapvetően meghatározza a támfal arculatát. Általános elvként követhető, hogy az épületek közelében inkább az egyenes vonalvezetés a célszerű; minél távolabb kerülünk az épülettől, annál oldottabb lehet a támfal vonalvezetése is, természetesen mindig az adott környezethez igazodva.

A kerti terephez igazított támfalak magassága igen változó: az alacsony, 50-60 cm-es falaktól egészen akár 2 m magas fal kialakítására is szükség lehet. A támfalak magasságát az átlagos emberi horizontszint alatt (1,3-1,4 m) alatt célszerű tartani, és az egymás felett elhelyezkedő támfalrendszerek telepítését konkáv térképzés igényével célszerű kialakítani. Az 1,0 méternél alacsonyabb támfalak építési engedély nélkül építhetők, ennél magasabb támfalak építése engedélyköteles tevékenység.

A támfal anyagának megválasztásakor célszerű figyelembe venni a telken és tágabb környezetében található építmények, burkolatok építőanyagát, és - a stíluskavalkád elkerülése érdekében - ahhoz anyagban, színben, rakási módjában harmonizáló támfalat építeni.

A fa támfalak megjelenésüket tekintve harmonikusan illeszkednek a zöld növényi környezethez. A faanyag minőségét tekintve készülhetnek függőleges vagy vízszintes rönkfából, gerendából, cölöpből, pallóból. Időtállóság szempontjából a legkedvezőbb az akác faanyag, de megfelelő felületkezeléssel (telítés, gombaölővel történő átitatás) a fenyő, tölgy, bükk fa is időjárásállóvá válik. A fából készült támfalak talajszint feletti függőleges elemeinek (az áthidalt magasságkülönbségnek) min. 75%-át kell a talajba süllyeszteni. Amennyiben az egyes elemeket beton sávalapba fogják össze, akkor ez az arány 50%-ra csökkenthető. A fa támfalak talajjal érintkező hátsó felületét célszerű kátránypapírral, vagy műanyag fóliával szigetelni.

A támfalat készíthetjük kőből, ha a környéken jellemző a kő előfordulása, vagy ha a kert jelleg ezt megkívánja. A kőtámfal épülhet szárazon, azaz kötőanyag nélkül, rakott vagy habarcsba ágyazott kövekből. A kövek rakásánál a természetben előforduló 'állapotot' utánozzuk. Csak jó minőségű, fagyálló köveket használjunk támfalak építésére, burkolására. A támfalak tetejét (különösen a tégla - és kőtámfalak esetében) célszerű fedkővel lezárni. A fedkő nem csak a látvány szempontjából fontos, hanem mert védi a támfalak felső síkját az átnedvesedéstől, a beszivárgó csapadékvíz átfagyásától. A fedkő készülhet a támfal saját anyagából vagy műkőből. A fedkő a támfal szélétől mindig nyúljon kijjebb, hogy vízorrképzéssel elvezethesse a falsíktól.

Napjainkban egyre nagyobb számban jelennek meg a különböző méretű, formájú és anyagminőségű, előre gyártott, növényhézagos beton támfalelemek. Az növényhézagos (vagy más néven virágvályús, ültetőkosaras) támfalak építése viszonylag egyszerű, de a megfelelő növényfajok betelepítése és gondozása jelentősebb szakértelmet igényel.

A magas függőleges, vagy alacsonyabb hosszan elnyúló támfal-felületeket a támfal teteje vagy alja közelébe telepített kúszócserjékkel oldhatjuk. A felfelé kapaszkodó (pl. borostyán - Hedera, vadszőlő - Parthenocyssus, trombitafolyondár - Campsis, kúszó kecskerágó - Euonymus fortunei var. radicans), vagy a támfal tetejéről lecsüngő (pl. fűzlevelű madárbirs - Cotoneaster salicifolius, téli jázmin - Jasminum nudiflorum) kúszócserjék a leghomogénebb támfalak látványát is kedvezően oldják.

Cégünk vállalja:

• Gyephézagos burkolat, gyeprács-burkolat építése, gyephézagos gépkocsibeálló építése
• Kerti utak burkolása, szegélyezése
• Tipegőköves kerti utak, ösvények építése

Gyephézagos kocsibeálló

Gyephézagos kocsibeálló
Kerti utak, kerti burkolatok építése

Gyephézagos burkolat

Gyephézagos burkolat
Kerti utak, kerti burkolatok építése

Tipegőköves kerti ösvény

Tipegőköves kerti ösvény
Kerti utak, kerti burkolatok építése

A kerti utak átvezetik a látogatót a kerten, összekötnek, elválasztanak különböző kertterületeket. Az utakat úgy kell megépíteni, hogy minden időjárási helyzetben használható legyen. Az utak vonalvezetése és funkciói között szoros összefüggés van.

Az kerti út legfontosabb jellemzői:

- az útburkolat anyaga
- vonalvezetése
- szélessége
- lejtése

Az útburkolatokat két nagyobb csoportba oszthatjuk:

- szilárd burkolatú utak (terméskő, műkő, beton, aszfalt, fa, stb.)
- nem szilárd (szemcsés) burkolatú utak (kavics, murva, salak, homok)

A szilárd burkolatcsoport széles választéka lehetővé teszi a legdifferenciáltabb funkcionális és esztétikai igények kielégítését. Előnye, hogy tisztítása könnyen megoldható, szélsőséges időjárás esetén is jól járható, felületéről az esővíz gyorsan lefolyik, így rövid idő alatt megszárad. Hátránya, hogy építési költsége a szemcsés burkolatú utak mindegyikénél magasabb. A hatalmas választékból nem könnyű a megfelelő szilárd burkolóanyagot kiválasztani. Az egyik legfontosabb szempont, hogy az anyag illeszkedjen a ház és a környezet stílusához. A kerti utak közül a természetes hatású burkolatok illenek legjobban a környezetbe, melyek nem vesznek el túl nagy teret a növényektől, gyepfelülettől. Ilyenek például a kedvelt terméskő burkolatok, melyek szabálytalan alakjukkal, megmunkálatlan felületükkel kiválóan illeszkednek környezetükbe. Az utak anyagának, szerkezetének kiválasztásakor tisztáznunk kell, hogy az csak gyalogos forgalom ellátására épül, vagy gépjárművek által is használva lesz-e (teherbírás).

A szemcsés anyagokból készített út, illetve burkolat előnye, hogy építési költsége viszonylag alacsony, megfelelő anyagválasztás esetén a környezettel kiválóan harmonizál. Hátránya a szilárd burkolatokkal szemben, hogy tisztántartása, felületéről a hó eltakarítása, a kifejlődő gyomnövények eltávolítása nehézkes és költséges munka. Tartósan száraz és erősen szeles időjárás esetén az aprószemcsés felületről (homok, kőzúzalék) porszennyeződés szabadulhat fel, amely egészségkárosító hatásokkal jár.

A vonalvezetés alapvetően meghatározza a kert formáját, az íves vonalvezetés természetesebb hatást kelt. A vonalvezetés meghatározhatja az anyag megválasztását is: egy kacskaringós utat könnyebb faaprítékkal, vagy kaviccsal leszórni, mint járdalapokkal burkolni és a formához jobban is illik.

Az út nyomvonalának szélessége a várható forgalom nagyságától függ. Egy személy közlekedéséhez 0,6 m széles útnyomot szükséges biztosítani. Célszerű - helyenként még magánkert esetén is - a gyalogutakat legalább két személyre, azaz 1,2 m szélesre méretezni, hogy az ott közlekedők egymás mellett kényelmesen elférjenek, illetve elhaladhassanak. Az épületek, vagy támfalak függőleges fala mellett vezetett utak szélességét célszerű 0,3 m-rel szélesebbre méretezni (tehát egy személy részére 0,9 m, két személy részére 1,5 m szélesség).

Az utak hossz-, ill. keresztirányú lejtésének meghatározásánál általában törekedni kell az enyhe - a vízszintestől kismértékben eltérő - lejtési viszonyok kialakítására. A biztonságos és kényelmes közlekedés érdekében a kertépítészeti gyakorlatban a burkolt gyalogutak hosszlejtése - rövid szakaszokat kivéve - a 15%-ot nem haladhatja meg. Az útburkolat érdességi minőségét a lejtési viszonyok figyelembe vételével kell megválasztani. A sima felületű burkolóanyagok (sima felületű kőlap, műkőlap, klinker tégla, keramit lap, nem érdesített aszfalt) csak 4-5%-os lejtésnél használhatók biztonságosan. Az utak, burkolt terek keresztirányú lejtését úgy célszerű kialakítani, hogy azok felületéről a csapadékvíz minél nagyobb mértékben jusson az útmenti növényfelületre. Viszonylag sík terepen haladó utak keresztirányú lejtését ún. 'tető' vagy 'bogárhát' metszetűre célszerű kialakítani, 2-4%-os lejtéssel. Lejtős terepen a szintvonalakkal párhuzamosan vezetett utakat a lejtés irányába kialakított egyirányú oldaleséssel kell kiképezni. Nagyobb felületű szilárd burkolattal ellátott terek felületéről a csapadékvizet min. 0,5-1,5%-os eséssel kell elvezetni, vagy ilyen lejtéssel kialakított mélyvonalakba (vápa), vagy folyókákba gyűjtve a környező zöldfelületre rávezetni.

Cégünk vállalja:

• Kerti rönkfa lépcső építése
• Gyepes belépő-felületű kerti lépcső építése
• Szárazon rakott kőlépcső építése

Rönkfa lépcső, gyepes belépővel

Rönkfa lépcső, gyepes belépővel
Lépcsők építése

A lépcsők lehetővé teszik a lejtős terepen való biztonságos haladást, a kisebb-nagyobb szintkülönbségek áthidalásával összekötik és egyben feltárják az épített illetve a természetes domborzati szinteket. A lépcsőfokok méretezésénél az általánosan elfogadott lépcső-képlet az irányadó: 2M + SZ = 60-64 cm (M - fokmagasság cm-ben, SZ - fokszélesség vagy belépőszélesség cm-ben), és a fokmagasság 15-17 cm-nél nagyobb nem lehet. Időszakos használatú területeken a fokmagasság legfeljebb a 20 cm-t érheti el.

A lépcsők járófelületét csúszásgátló módon kell kialakítani. Ez kő, műkő, beton lépcsők esetében bordázott, rovátkolt, vagy szemcsézett felületkezeléssel valósítható meg. A lépcsők fellépő felületét biztonsági okokból célszerű 1,5-2,0 cm-rel a homloklap síkja elé kiugratni, így a lépcsőfokok vetett - és önárnyéka a az egyes fokok helyzetét élesen kirajzolja. Ugyanez a hatás érhető el a homloklap sötétebb, vagy világosabb színű anyagból történő építésével.

A rézsűk áthidalását a rézsűvel azonos hajlásszögű lépcsővel célszerű megoldani. Erre vonatkozóan kétféle kivitelezési megoldás lehetséges: süllyesztett vagy kiemelt konstrukció. A süllyesztett lépcsők esetében az induló lépcsőfok egy belépő szélességével beljebb indul, mint a rézsű körömvonala. A süllyesztett lépcsők esztétikusabban illeszkednek a rézsűfelületbe, hátránya viszont, hogy a csapadék által a rézsűről lemosott föld rámosódhat a lépcsőre. Ennek elkerülése érdekében a lépcsőkar két oldalát a lépcsőfokok éleitől 4-6 cm-re kiálló, a lépcsőfok anyagával megegyező szegéllyel vagy pofafallal célszerű ellátni. A kiemelt lépcsők induló lépcsőfokának kezdete megegyezik a rézsű körömvonalával, így a az egyes fokok fellépő-felületének belső éle esik egybe a rézsű síkjával, ez oldalnézetben ún. 'fűrészfogas' megjelenést eredményez, amely összességében nem kedvező. A kedvezőtlen hatás a lépcső két oldalára telepített növényzettel oldható fel. Kiemelt lépcsőket célszerű a kert kevésbé hangsúlyos pontján elhelyezni.

A szárazon rakott, terepre fektetett lépcsőket a kevésbé forgalmas közterületeken, magánkertekben, erdei sétautakon, elsősorban föld- és szórt burkolatú, vagy szárazon rakott lap- és faburkolatú utak lépcsőzésére, valamint hasonló módon épített támfalak környezetében alkalmazzák. Anyaguk lehet rönkfa, palló, vasúti talpfa, fagyálló terméskő, tömbkő, beton- vagy műkőlap. Ezek a lépcsők külön alapozást nem igényelnek, szerkezetük a kisebb talajmozgásokra nem érzékeny. Falépcsők esetében fontos a faanyag megfelelő felületkezelése (telítés, gombaölővel történő kezelés). Cölöpölt falépcsők függőleges szerkezeti elemeinek a talajba mélyített hossza minimum a fokmagasság kétszerese legyen. A vízszintes fa-elemek alá a tartósság fokozása érdekében célszerű 4-6 cm vastag homokos-kavics réteget teríteni. Természetközeli megoldás, ha a falépcső belépő-felületét jó minőségű, humuszos barna földdel töltjük fel, és 4-5 dkg/m² fűmaggal befüvesítjük. A gyepes felületű lépcső nyírása körülményesebb ugyan az átlagosnál, de egy gyepes rézsűbe ez a megoldás illik leginkább. Terméskőből változatos megjelenésű szárazon rakott lépcsők építhetők. Az ilyen lépcsők legegyszerűbb formája, ha a tipegőkővel kialakított úton a magasságkülönbség áthidalásához az egyes lépőköveket eltoltan egymás fölé helyezik el. A tipegőlapokat rakhatjuk közvetlenül a talajra, vagy 2-3 cm vastag homokágyra.

Cégünk vállalja:

• Előre gyártott kerítésrendszerek építése
• Térelválasztók, paravánfalak, apácarácsok, vadászkerítések építése

Paravánfal

Paravánfal
Kerítés, térelválasztó építése

Apácarács

Apácarács
Kerítés, térelválasztó építése

A kerítések és térhatároló építmények a következő funkciókat töltik be: védelem, lehatárolás, jelzés, vizuális zárás, elválasztás - tagolás. Ezen funkciók közül a kerítések a védelem, lehatárolás, míg a térhatároló építmények elsősorban a vizuális lezárás, illetve az elválasztás-tagolás funkcióit töltik be.

A kerítéseknek fontos, meghatározandó paramétere a magasságuk, anyaguk, szerkezetük, áttörtségi fokuk. A kerítések anyagainak kiválasztásakor törekedni kell arra, hogy azok minél jobban harmonizáljanak a meglévő épített környezet arányaihoz, anyagaihoz, stílusához, szerkezeti megoldásához.

A térelválasztók, térrácsok kerti térrendszerbe iktatott telepítésének elsődleges funkciója, hogy a különböző rendeltetésű kerti terek elválasztását, osztását, tagolását határozott kontúrú és rajzolatú felületeikkel elősegítsék, illetve megvalósítsák. Alkalmasak továbbá a kerti képnek olyan előnytelen, megjelenésében zavaró hatású részének kitakarására, amelyet nem kívánunk a látogató számára megmutatni. A térrácsok formai kialakításánál, anyagminőségének megválasztásánál törekedni kell az építészeti környezettel, stílussal, hangulattal való harmónia megteremtésére. A különböző magasságú, áttörtségű elemek kiválóan kombinálhatók, így változatos térfalak kialakítására van lehetőség. A térrácsok magassági méretének megválasztásánál célszerű figyelembe venni, hogy a kertben/teraszon ülve tartózkodók, vagy a sétálók számára kívánjuk a teret osztani vagy tagolni. Ennek megfelelően az ülő ember horizontszintje (kb. 1,15 m) fölé emelten, illetve az álló ember horizontmagasságát (kb. 1,6 m) meghaladóan kell a fal magasságát megválasztani. A magassági méretek megválasztását a terep domborzati, lejtési viszonyaiból adódó átlátási körülmények is befolyásolhatják.

A kerítések, térelvélasztók szerkezete három részegységre bontható: lábazat, tartóoszlop vagy pillér, kerítésmező.

A lábazat anyaga többnyire terméskő, beton, műkő, vagy tégla. A lábazatot C6 (B100) minőségű betonból készítik fagyhatárig (80 cm mélységig) történő alapozással, a kerítés szerkezetét C8 (B140) minőségű betonból építik fel. A tartóoszlopok vagy pillérek szerkezeti funkciója a közöttük elhelyezett kerítésmezők állékonyságának biztosítása. A szabadon álló tartóoszlopok rögzítése 35x35x80 cm-es C4 (B70) minőségű beton pontalapba történik. A tartóoszlopok és pillérek egymástól - a kerítésmezők méretétől függően - 2-4 m távolságban helyezkednek el. Az építés megkezdése előtt az oszlopok helyét vízszintes és magassági értelemben pontosan ki kell tűzni. A kerítésmezők anyaga lehet fa, fém, terméskő, stb. Napjainkban elsősorban a fából készült térelválasztók, paravánok, apácarácsok, vadászkerítések terjedtek el - nem véletlenül, hiszen megjelenésükkel, természetes anyagukkal ezek illeszkednek leginkább a kerti környezetbe.

Cégünk vállalja:

• Grillező ajánlása megrendelői igények alapján, kiválasztásban történő segítségnyújtás
• Előre gyártott kerti grillezők szállítása és telepítése

Kerti grillező

Kerti grillező
Kerti grillező telepítése

A kerti grillező kiválasztásánál törekedni kell arra, hogy az anyagában, stílusában illeszkedjen a kert épített elemeihez, valamint a kerti burkolatokhoz. Napjainkban jó minőségű, terméskő mintázatú betongrillezők kaphatók. A terméskőből készült grillezők kiválóan illenek a kerti környezetbe, viszont a beton anyagúakhoz képest jóval magasabb áron szerezhetők be. A grillező alá, valamint a mellette lévő 50-60 cm-es sávba célszerű kavicsot, vagy murvát teríteni, hogy az építmény ne közvetlenül a fűre vagy a földre kerüljön. A kavicsréteget ágyásszegéllyel választhatjuk el a gyepfelülettől. A kertbe harmonikusan illeszkedő megoldás, ha a kőgrillező körül, valamint az oda vezető útszakaszon a grillező anyagával azonos minőségű tipegőköveket helyezünk el. A kerti grillezőkhöz vezető utat vagy ösvényt a sürgés-forgás, kétirányú forgalom miatt célszerű 1-1,2 méter szélesre kiépíteni. A grillező telepítésekor ügyeljünk arra, hogy ne maradjanak teljesen vízszintes felületek, az esővíz lefolyását precíz szintezéssel kell biztosítani.

Cégünk vállalja:

• Műanyag medrű kerti tó építése
• Fólia medrű kerti tó építése
• Fürdőmedence építése
• Tavi vízkeringetés kiépítése
• Vízi és tóparti növények telepítése

Vízkeringetés öntözőrendszerről
(előtte)

Vízkeringetés öntözőrendszerről
(előtte)
Kerti tó, medence építése

Vízkeringetés öntözőrendszerről
(utána)

Vízkeringetés öntözőrendszerről
(utána)
Kerti tó, medence építése

Kerti tó
 

Kerti tó
 
Kerti tó, medence építése

A kerti tó építtetése előtt mérlegelni kell, hogy milyen tótípust válasszunk. Figyelembe kell venni a kertben a tóépítésre rendelkezésre álló hely méretét, fekvését, a kert meglévő növényzetét - elsősorban a fák elhelyezkedését, a vízhálózatra való rácsatlakozási lehetőséget. A tó elhelyezésénél a legfontosabb elv, hogy olyan területre, amelyet reggeltől estig tűz a nap, ne építsünk tavat! A túl sok napsütés még a mélyebb tavak vizét is káros mértékig felmelegíti, így a víz megposhad, a vízinövények elpusztulnak, az algák túlszaporodnak. A tó elhelyezésére legideálisabb a félárnyékos fekvés, illetve a napos-félárnyékos fekvés kombinációja.

Tóépítéskor alapvetően két anyagtípus közül választhatunk: beépíthetünk műanyag tómedret, vagy készíttethetünk fóliás medrű tavat. Az 1 köbméternél kisebb méretű tavak esetén számos műanyag tómeder közül választhatunk. A tómedrekben gyárilag kialakított növénypadkák leegyszerűsítik a növényzet telepítését és a szivattyúk beépítését.
Az előre gyártott kerti tómedrek erős polietilén anyagból készülnek. A fólia medrű tavak a műanyag medrűekkel szemben nagy szabadságot adnak a kialakítandó tó méretének, formájának, mélységének egyéni igények szerinti megválasztásában. Ilyen típusú tavak gyakorlatilag bármilyen alaprajzi formában, tetszőleges mélységgel elkészíthetők. A tómedret a vízinövények egyszerűbb elhelyezése érdekében, mélységtől függően két- vagy háromszintű padkázással célszerű kialakítani. A kerti tavak parti zónáját a használhatóság illetve a fenntartás megkönnyítése érdekében nagyobb méretű kaviccsal, tájra jellemző anyagú terméskő lapokkal, tömbkövekkel vagy ezek együttes felhasználásával alakítsuk ki.

A különböző vízi- és mocsári növényfajok eltérő ültetési technikát igényelnek attól függően, hogy milyen mélyre kell őket telepíteni.

• A tóparti területekre vízborítást nem igénylő, levelük és viráguk jellegével tóparti hatást keltő ún. vízparti imitátor fajokat telepítsünk, pl.:
  

  virágosnád (Miscanthus)
  nádtippan (Calamagrostis)
  bőrlevelű sás (Carex buchananii)
  réti füzény (Lythrum salicaria)
  

• A tóparti sekély vizű sávba alacsony (5-20 cm) vízborítást igénylő fajok közül választhatunk, pl.:
  

  kálmos (Acorus)
  virágkáka (Butomus umbellatus)
  mocsári gólyahír (Caltha palustris)
  hosszú palka (Cyperus longus)
  apró gyékény (Typha minima)
  

• Tavunk közepes mélységű padkájára helyezzük a kb. 20-70 cm vízborítást igénylő fajokat, pl.:
  

  nyílfű (Sagittaria sagittifolia)
  

• A tó mélyebben fekvő részére tehetjük az olyan vízinövényeket, amelyek eredeti élőhelyükön is mélyen gyökereznek
  

  tavirózsa (Nymphaea)
  vízitök (Nuphar lutea)
  

A kerti tavak vízkeringetésének utólagos kiépítése többféle módon oldható meg. Az egyik módszer a szivattyús rendszerrel történő keringetés. Másik módszer a kerti öntözőrendszerről történő vízpótlás kialakítása, túlfolyó beépítésével. Az utóbbi esetben a tóból gravitációsan kifolyó vízzel cserjefelületek öntözését oldhatjuk meg.

Cégünk vállalja:

• Sziklakert építése (tájképi és mértani)
• Sziklakerti növények szállítása, telepítése

Sziklakert

Sziklakert
Sziklakert építése

A sziklakert - ha megfelelő helyre és megfelelő módon építik meg - az egyik leglátványosabb eleme a lakókerteknek. Különlegessége, hogy növények helyett a kő dominál benne. A sziklakerteknek két alapvető típusát különböztetjük meg:

Tájképi sziklakert

Egy természetes táj kertbeillesztett mása, melynek célja a kövek és a növények természetes előfordulásának visszaadása. Attól függően, hogy a milyen szikla-előfordulást utánoz, a tájkép sziklakertnek két típusát különböztetjük meg: sziklakibúvásos és szórványköves sziklakert. A sziklakibúvásos tájképi sziklakert a hegyoldal képét jeleníti meg, a szórványköves pedig az elsimuló hegylábat, ahol a gyepet és az alacsony növényeket helyenként töri csak meg egy-egy kibúvó szikla, vagy 'fentről legördült', földbe süllyedt sziklatömb. Lakóházak kertjeiben - részben a kevés rendelkezésre álló hely miatt - elsősorban tájképi sziklakerteket célszerű építeni.

Mértani sziklakert

Geometrikus, szabályos kialakítású kőkert. Jellemző elemei közé tartoznak a szárazon rakott támfalak, a lépcsők, a kőlapos utak, valamint a süllyesztett kert. Építése helyigényes, ezért elsősorban nagy parkokban, nagy kiterjedésű közcélú zöldfelületeken jellemző.

Cégünk vállalja:

• Ágyásszegélyek lerakása (fa, műanyag, kő)

Fa ágyásszegély

Fa ágyásszegély
Ágyásszegély lerakás

Műanyag ágyásszegély

Műanyag ágyásszegély
Ágyásszegély lerakás

A cserje, az évelő, valamint az egy-és kétnyári ágyásokat ágyásszegéllyel célszerű lehatárolni. Az ágyásszegély anyagát tekintve széles skálából választhatunk: léteznek fa, kő, műanyag szegélyek. Ügyeljünk arra, hogy a szegély anyaga illeszkedjen a kert egyéb épített részén (pl. utak, burkolatok, támfalak) felhasznált anyagokhoz, így érhetjük el a legjobb harmóniát kertünkben. Attól függően, hogy a kertben természetes, vagy épített hatást kívánunk elérni, az ágyásszegélyt különböző vonalvezetéssel alakíthatjuk ki. A nagy ívű görbe vonalak mentén vezetett ágyásszegélyek harmonikusan illeszkednek a környezetbe. Az egyenes vonalú szegélyek a kert épített jellegét emelik ki. Mindig kerüljük a kis szöget bezáró sarkokat, illetve a kis ív mentén haladó szegélyek alkalmazását, mivel ezek a kert fenntartását nehezítő elemekké válhatnak (pl. nem tudjuk mellettük könnyedén eltolni a fűnyírót). Az ágyásszegély vonalának kitűzését követően ássunk keskeny árkot a szegély számára. Az árok mélysége a szegélymagasság harmada-fele legyen. A szegély lerakását követően alaposan tömörítsük a szegély melletti talajt.

Cégünk vállalja:

• Lombos fák szállítása és telepítése (gödörásás, tápanyagutánpótlás, fatelepítés, dréncsövezés, karózás-kötözés, tányérozás)
• Örökzöld fák szállítása és telepítése (gödörásás, tápanyagutánpótlás, fatelepítés, dréncsövezés, tányérozás)
• Idős fák átültetése
• Cserjék szállítása és telepítése (gödörásás, tápanyagutánpótlás)
• Évelő növények szállítása és telepítése
• Egynyári-, kétnyári virágok szállítása és telepítése

Fa telepítés

Fa telepítés
Növénytelepítés

Cserje telepítés

Cserje telepítés
Növénytelepítés

Évelők telepítése

Évelők telepítése
Növénytelepítés

Egynyári virágok telepítése

Egynyári virágok telepítése
Növénytelepítés

A felhasználandó növényanyagot a helyszíni talaj- és csapadékviszonyoknak, illetve a megrendelői igényeknek megfelelően választjuk ki. Fontos, hogy az egyes fajok összhangban legyenek egymással, mind szín, mind alak szempontjából. A fák, cserjék az évszakok váltakozásával folyamatosan változnak, formájuk, színük, kérgük, leveleik időről-időre új arcukat mutatják. A fajok megfelelő összeválogatásával az év minden szakaszában színes lehet a kertünk.

Lombos fák telepítése

A lombos fák a kert meghatározó elemei. Nagy szerepük van a kerti tér kialakításában, természetes, függőleges térfalat alkotnak, valamint háttérül szolgálnak az eléjük telepített növényzetnek. Állhatnak magányosan, melyek egyedi habitusukkal, színükkel hívják fel magukra a figyelmet, szoborszerűen megjelenő csoportban, vagy akár fasort is alkothatnak.

A növényeket földlabdásan szállítjuk megrendelőnk kertjébe, mely egy gyökerekkel átszőtt, a növény fejlettségével arányos nagyságú földtömeg, mely elültetéskor szétesés nélkül a gyökérzeten marad. A szétesés és a kiszáradás ellen a földlabdát körülvevő jutazsák véd, amely a földben lebomlik. A fákat fagymentes időben, lombhullás és lombfakadás közötti időszakban, kora tavasszal vagy késő ősszel telepítjük. A lombfakadást követő tavaszi telepítés igen nagy eredési kockázattal jár, így ezt nem ajánljuk senki számára, és garanciát is csak kivételes esetben tudunk rá vállalni. A szállítási méret a megrendelő igényeitől függ, általános esetben házikertbe 12/14cm, vagy 14/16 cm törzskörméretű lombos fákat szállítunk. A kisebb fákat 80x80x80 cm-es, a nagyobbakat 100x100x100 cm-es gödörbe telepítjük. Az ültetőgödör földanyagát a fa megfelelő tápanyagutánpótlása érdekében szerves szarvasmarhatrágyával keverjük be. Az öntözés megkönnyítése érdekében igény esetén dréncsövezzük a fát, valamint földtányért készítünk a törzs körül. A dréncső közvetlenül a fa földlabdájához vezeti a vizet, a tányérozás pedig lehetővé teszi, hogy az öntözővíz a fatörzs közeli földrétegeket nedvesítse át. Megrendelői igény szerint a fákat a szélkárok elkerülése érdekében egy-, két- vagy három-oldalról karózzuk és kötözzük. A telepítést követően a kisebb fákat 30-40, a nagyobb fákat akár 50-60 liter vízzel öntözzük be.

Földlabdás fa

Földlabdás fa
Lombos fák telepítése

Telepítési méret (14/16)

Telepítési méret (14/16)
Lombos fák telepítése

Dréncsövezés

Dréncsövezés
Lombos fák telepítése

Karózás, kötözés

Karózás, kötözés
Lombos fák telepítése

Örökzöld fák telepítése

Mivel az örökzöld fák legtöbbje nem honos hazánkban, figyelembe kell venni sajátos ökológiai igényeiket, valamint jellegzetes megjelenésük miatt körültekintően kell őket alkalmazni: nem szabad túl sokat telepíteni egy területre, mert az már nem a hazánkra jellemző éghajlati övnek megfelelő képet nyújt.

Az örökzöldeket két csoportra osztjuk: lomblevelű örökzöldek, valamint fenyők (ezek lehetnek: tűlevelűek vagy pikkelylevelűek).

A hazánkban telepíthető lomblevelű örökzöldek (pl.: babérmeggy - Prunus laurocerasus, japán dérbabér - Aucuba japonica) általában cserje termetűek, ezért a felhasználási területeik a többi cserjével egyeznek meg. Nyáron a lombhullató cserjékhez hasonlóak az igényeik. A tüskés, tövises fajok általában közepesen szárazságtűrők, a nagy levelű, tövistelen fajok viszont víz-és páraigényesek.

Hazánk szegény tűlevelű fenyőkben, a telepített fenyők nagy része a mérsékelt övezet hűvösebb zónáiból származik. A tűlevelű örökzöldek (pl.: lucfenyő - Picea abies, ezüstfenyő - Picea pungens, normann fenyő - Abies nordmanniana) teleinket jól bírják, száraz nyarainkat azonban nehezen viselik, ezért jobb talajra, párásabb viszonyok közé valók, mint a lomblevelűek. Néhány fajnak különféle színváltozataik is vannak, melyek eltérő igényűek: például a szürke, kékes, ezüstös lombú fajták jobban bírják a szárazságot, a sárga, fehérfoltos fajták viszont igényesebbek, párás helyre valók. A fenyők fiatal korukban a félárnyékos helyen érzik jól magukat, idős korban azonban fényigényesek - ezt a szempontot telepítéskor figyelembe kell venni.

A délies hangulatú, melegigényes pikkelylevelű fenyők (pl. nyugati tuja - Thuja occidentalis, hamisciprusok - Chamaecyparis) igen elterjedtek a kiskertekben, elsősorban sövényként. Ezek jól bírják a nyarainkat, a túl hideg teleket azonban megsínylik.

Az örökzöldek telepítését koratavasszal vagy késő ősszel végezzük. A faméretet a megrendelői igények alapján választjuk, az esetek többségében házikertekbe a telepítés céljától függően 150/175 vagy 175/200 cm magas, földlabdás növényeket szállítunk. A nagyobb örökzöld fákat 80x80x80 cm-es gödörbe, a kisebbeket 60x60x60 cm-es gödörbe telepítjük, szerves szarvasmarhatrágya tápanyagutánpótlással. Az öntözés megkönnyítése érdekében a fákat dréncsövezzük, valamint tányérozzuk.

Cserjék telepítése

A lombhullató vagy örökzöld cserjék hosszú távon határozzák meg a kert összképét. Ültethetjük őket magányosan, foltszerűen, vagy sövényként. A cserjék alkalmazása igen sokrétű: megkülönböztetünk szoliter díszcserjéket, takarócserjéket, talajtakaró cserjéket és kúszócserjéket.

A kisebb méretű cserjék esetében általában konténeres (1-2-3-5 literes), a nagyobbak esetében földlabdás növényeket szállítunk. A cserjék telepítése ültetőgödrös módszerrel történik, a gödör mérete függ a cserje földlabdájának nagyságától, valamint a talaj minőségétől is. A kertépítési gyakorlatban a cserjeültető gödrök mérete kisebb cserjék és jó minőségű talaj esetén 40x40x40 cm, nagyobb cserjék és rossz minőségű, tömör talaj esetén 60x60x60 cm. A négyzetméterre eső darabszám általános esetben fajtól/fajtától függően 5-6 db, a szélesebbre növő cserjékből 3-4 darab a telepítési sűrűség. A telepítés során az ültetőgödör földanyagát szerves szarvasmarhatrágyával keverjük be. A cserjék végleges méretüket 2-5 év alatt érik el.

Szoliterként azok a cserjék mutatnak jól, melyek kitűnnek különleges formájukkal, egyedi virágaikkal, levelükkel (pl.: csavart mogyoró - Corylus avellana 'Contorta'). Cserjecsoportok alkalmazásával különféle térbeli kompozíciókat hozhatunk létre, melyek színükkel, alakjukkal díszítenek (pl.: fehér som - Cornus alba 'Sibirica', sárgavesszejű som - Cornus stolonifera 'Flaviramea', borbolya - Berberis thunbergii 'Atropurpurea'). Sövényt akkor alakítsunk ki, ha hangsúlyozni akarjuk a kert vagy kertrészlet épített jellegét, vagy ha nincsen elég hely a szabadon növő, térhatároló cserjefoltok létesítésére. A sövény egyfajta cserjéből álló, vonalas építési forma. A betölteni kívánt funkció alapján a sövények különböző magasságúak lehetnek: a magasabb sövények (pl.: japán kecskerágó - Euonymus japonicus, fagyal - Ligustrum ovalifolium, babérmeggy - Prunus laurocerasus 'Herbergii') kerülhetnek például kerítés mellé takarás céljából, a 0,5-0,8 m magas jelzősövény (pl.: gyöngyvessző - Spiraea bumalda 'Anthony Waterer', karcsú gyöngyvirágcserje - Deutzia gracilis 'Nicco') pedig lehet szimbolikus határjelző, vagy éppen a terület mozgalmasságát segítheti elő. Talajtakaró cserjéket (pl.: fűzlevelű madárbirs - Cotoneaster salicifolius, svéd madárbirs - Cotoneaster dammeri, téli jázmin - Jasminum nudiflorum) telepíthetünk például a meredek rézsűkre, a támfalak közvetlen környékére. A kúszócserjék (pl.: kúszórózsa - Rosa, japán lonc - Lonicera japonica, tapadó vadszőlő - Parthenocyssus tricuspidata 'Veitchii', lilaakác - Wisteria sinensis) különösen hasznos növények. Rácsra futtatva például segítenek a kert területének függőleges irányban való megnövelésében. A tapadókoronggal, léggyökerekkel rendelkező növényeknek nincs szükségük támrendszerre, falra vagy kerítésre egyaránt felfuttathatóak.

Konténeres cserje

Konténeres cserje
Cserjék telepítése

Telepítési sűrűség

Telepítési sűrűség
Cserjék telepítése

Évelő növények telepítése

Az évelő növények kiültetés után több éven át (3-5 év) díszítenek. Kiültetve az év egy bizonyos szakaszában kb. 2-4 hétig virágoznak, ezért alkalmasak az évszakok váltakozásának jelzésére. Az évelő fajok között örökzöld fajok is léteznek, melyek levelükkel egész évben díszítenek.

Az évelő ágyásokhoz a lekerekített formák, pasztellszínek illenek. A kert hangsúlyos részeihez kapcsolódóan ajánlatos őket elhelyezni, például építmények, épületek közelébe, hogy azok kompenzálják rövidebb virágzási idejüket. Nem valók azonban olyan reprezentatív helyre, ahova élénk színek kívánatosak, ilyen helyekre célszerűbb a hosszabb virágzású és élénk színű egynyári növények széles skálájából választani.

Az évelő növényeknek számtalan alkalmazási lehetőségük van:

Napos-félárnyékos évelőágyak

A kertek és parkok leggyakoribb évelőcsoportosításai a napos-félárnyékos évelőágyak. Az évelőágyak általában magasságban is tagolt felépítésűek. Az évelőágy felépítése akkor válik élővé és változatossá, ha a különböző magasságú növények dinamikusan váltakoznak. A méretbeli kontraszthatás tovább fokozható a kontrasztos színek összeválogatásával, de a színek harmonikusan összehangolva is jól hatnak. Esztétikailag a legértékesebbek a szélesebb, mozgalmas vonalvezetésű, lehetőség szerint körbejárható ún. évelőszigetek. Kerüljük az utak menti keskeny, szalagszerű kiültetést. A legkisebb, még jól használható és esztétikus szélesség a 2 m. Az évelőágyba mindig több növényfajt ültessünk, mérettől függően 0,5-2 m²-es foltokban. A napos-félárnyékos évelőágyi növények közé tartoznak például az alábbi növénynemzetségek:

- Cickafark (Achillea)
- Szellőrózsa (Anemone)
- Harangláb (Aquilegia)
- Őszirózsa (Aster)
- Harangvirág (Campanula)
- Margitvirág (Chrysanthemum)
- Szarkaláb (Delphinium)
- Napfényvirág (Helenium)
- Sásliliom (Hemerocallis)
- Fáklyaliliom (Kniphofia)
- Aranyvessző (Solidago)

Árnyéki évelők

Az árnyéki évelőket a kert félárnyékos-árnyékos szegleteiben alkalmazhatjuk oldott formájú vegyes virágágyakban vagy nagy, összefüggő foltban ültetve az árnyékot nem viselő gyep helyettesítésére. A legtöbb árnyéki évelő tavasszal virágzik, mivel természetes élőhelyén még az erdő kilombosodása előtt meg kell érlelnie magját.

A legfontosabb elsősorban virágjukkal díszítő árnyéki évelők közé tartoznak az alábbi fajok:

- Kaukázusi zergevirág (Doronicum orientale)
- Bőrlevél (Bergenia)
- Kaukázusi nefelejcs (Brunnera macrophylla)
- Harangvirág (Campanula glomerata, persicifolia)
- Nagy szívvirág (Dicentra spectabilis)
- Hunyor (Helleborus)
- Kankalin (Primula)
- Ibolya (Viola)

A lombjukkal díszítő, gyepszerű borítást adó árnyéki évelők a következők:

- Podagrafű (Aegopodium podagraria)
- Indás ínfű (Ajuga reptans)
- Májusi gyöngyvirág (Convallaria majalis)
- Havasi tündérvirág (Epimedium alpinum)
- Sárga árvacsalán (Galeobdolon luteum)
- Árnyékliliom (Hosta)
- Meténg (Vinca)
- Waldstein pimpó (Waldsteinia geoides)

Az árnyéki évelők jellegzetes habitusú csoportját alkotják a páfrányok, amelyek közé az alábbi fontosabb fajok tartoznak:

- Erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas)
- Struccpáfrány (Matteuccia struthiopteris)
- Édesgyökerű páfrány (Polypodium vulgare)
- Saspáfrány (Pteridium aquilinum)

Cserjepótlónak alkalmas évelők

Ide tartoznak a gyorsan növő, robosztus termetű évelők, amelyek a kertben a cserjék felcseperedéséig kiválóan használhatók takarási célból. A cserjepótló évelők természetesen évelőágyba is telepíthetők, de ez esetben az ágynak határozott függőleges tagolást adnak. Erős növekedésüknek köszönhetően a gyomok visszaszorításában kiválóak. A cserjepótlónak alkalmas évelők közé tartoznak például a következő növénynemzetségek és fajok:

- Napraforgó (Helianthus)
- Mákkóró (Macleaya cordata)
- Japánkeserűfű (Reynoutria japonica)
- Magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata)

Évelő díszfüvek

Az évelő díszfüveket igen sokféle célra használhatjuk fel:

Szoliterként keskeny, felálló lombjukkal és laza, könnyed virágzatukkal akkor díszítenek a leginkább, ha magánosan, vagy hármas csoportokban telepítjük őket.

A magas termetű díszfüvek határozott, függőleges vonalaikkal kiválóan alkalmasak térhatárolásra. Épületek, támfalak, lépcsők közelében kihangsúlyozzák azok épített jellegét, a telekhatárokon pedig a cserjéket helyettesíthetik.

Kerti tavak mellett a díszfüvek a víz nyugodt síkjával éles kontrasztot képeznek, sásszerű megjelenésükkel pedig természetes vízpart hatását keltik, így vízparti imitátorként funkcionálnak.

Vegyes évelőágyban a középmagas és alacsony virágfoltokkal váltogatva mozgalmasságot kölcsönöznek.

Sziklakertben az alacsony termetű díszfüvek (pl.: csenkesz - Festuca) igen karakteres növények.

A legfontosabb évelő díszfüvek közé a következő fajok tartoznak:

- Óriás olasznád (Arundo donax)
- Pampafű (Cortaderia selloana)
- Homoki hajperje (Leymus arenarius)
- Japánfű (Miscanthus sinensis)
- Óriás köles (Panicum maximum)
- Pántlikafű (Phalaroides arundinacea)

Sziklakerti évelők

A növények megválasztásával különböző tájakra jellemző hatásokat érhetünk el (pl.: alpesi sziklakert, mediterrán sziklakert). Ne keverjük a különböző, egymástól karakterükben erősen különböző tájakra jellemző sziklakerti növényfajokat, mivel ezzel kedvezőtlen disszonáns hatást érünk el (pl.: kaktusz és alpesi hanga telepítése egymás mellé). Az egyes sziklanövények foltjai egymástól világosan különüljenek el. A növények kiválasztásánál a növények és a kövek együttes színhatását is vegyük figyelembe. A világos színű köveken (pl.: mészkő, homokkő) a haragoszöld lombszínű és élénk virágszínű növényfajok érvényesülnek a legjobban, míg a sötétebb színű vulkanikus kövek háttere elé inkább fehér, rózsaszín és sárga színű, pasztell árnyalatú, ezüstös lombú évelőket telepítsünk. Telepítéskor vegyük figyelembe a növények magasságát, igényeit.

A sziklakertekbe javasolható évelőfajok a következők:

Az alacsony (<15 cm) gyepet alkotó évelők közé az alábbi fajok tartoznak:

- Pázsitviola (Aubrieta)
- Varjúháj fajok (Sedum)
- Kőtörőfű fajok (Saxifraga)

A 15-30 cm magasra növő gyepet vagy párnát alkotó évelők a következők:

- Kárpáti harangvirág (Campanula carpatica)
- Sziklai ternye (Aurinia saxatilis)
- Tarackoló kékgyökér (Ceratostigma plumbaginoides)
- Deres csenkesz (Festuca pallens)
- Pirosló gólyaorr (Geranium sanguineum)

A 15-30 cm magasra növő évelők a következők:

- Nyuszifül (Stachys byzantina)
- Gyepes szappanfű (Saponaria ocymoides)

A 20-40 cm magas, egyedi díszt adó évelők a következők:

- Hegyi hagyma (Allium montanum)
- Törpe őszirózsa (Aster alpinus)
- Koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris)
- Skarlátvörös gyömbérgyökér (Geum coccineum)

Hagymás, gumós, hagymagumós évelő növények

A hagymás és gumós növények jellemzői, hogy a számukra kedvezőtlen időszakot egy tápanyag-raktározásra módosult, földalatti szerv segítségével vészelik át. Ezen szervek segítségével olyan fajokat is alkalmazhatunk, melyek nálunk a hideg tél miatt elpusztulnának, mégpedig úgy, hogy a hagymát, gumót télen kiemeljük és megfelelően tároljuk. A hagymás virágoknak számos alkalmazási területe ismert:

A kétnyári virágágyakba történő ültetés a tavaszi hagymás növények leggyakoribb alkalmazási módja. Ilyenkor a virágágy díszét tavasszal az előző év őszén kiültetett hagymások és a közéjük ültetett kétnyári virágok adják. Az alkalmazási mód előnye, hogy látványos, hátránya, hogy igen nagy a növényigénye: fajtól függően 30-50 db hagyma/m².

Az évelőágyba ültetett hagymások telepítésénél arra kell ügyelni, hogy a hagymások mellé olyan évelőfajokat társítsunk (pl.: sárga cickafark - Achillea filipendulina, kokárdavirág - Gaillardia, macskamenta - Nepeta faassenii, búzavirág - Centaurea) amelyek elfekvő lombjukkal nyárra eltakarják a tavasszal elvirágzott és nyárra visszahúzódó hagymás növényeket. A hagymások foltjait ne méretezzük túl nagyra, de ne is egyesével ültessük: a tulipánból (Tulipa) 10-25 tő az ideális, nárciszból (Narcissus) 6-10 tő.

Az alacsony termetű hagymások kiválóan illenek a nyílt gyepfelületbe, örökzöldek elé ültetve. Ide tartoznak a botanikai tulipánok (Tulipa), valamint a nárciszok (Narcissus). Alacsonyra nyílt gyepfelületen szépen díszlenek a kistermetű fajok, mint a krókusz (Crocus), a hagymagumós íriszek (Iris), valamint a gyöngyikék (Muscari).

A magasabb növésű hagymás növények gyönyörűen társíthatók a tavasszal virágzó cserje- és fafajok mellé. A két növénycsoport kölcsönösen felfokozza egymás színhatását, és káprázatos színpompát nyújt. Ügyelni kell a virágzási időpontok megfelelő összehangolására, például a Tulipa greigii a díszcseresznye, a mandula és az aranyfa mellé, a világoskék virágú örménygyöngyike (Muscari armeniacum) az aranycserje (Forsythia) mellé illik.

A későn fakadó fák (pl.: bükk - Fagus, tölgy - Quercus, dió - Juglans, akác - Robinia, júdásfa - Cercis) kopár ágrendszere alatti virágszőnyeg megkapó látványt nyújt. Itt is alkalmazhatunk nárciszt (Narcissus), tulipánt (Tulipa), gyöngyikét (Muscari). A hagymások fák alatt történő alkalmazása azért is célszerű, mert a lombkorona alatti gyep gyéren fejlődik.

A hagymások ültetésnél ügyelni kell az ültetés időpontjára, mélységére, valamint a szükséges tőtávolságra. A növények összeválogatásánál figyelembe kell venni azt, hogy mely fajok télállóak, s melyek nem.

Hagymás növények közül a teljesség igénye nélkül a következő fajok közül válogathatunk:

Hagymás, hagymagumós évelők:

- Hagyma (Allium giganteum, moly, karataviense)
- Pompás kikerics (Colchicum speciosum)
- Sáfrány (Crocus)
- Császárkorona (Fritillaria imperialis)
- Hóvirág (Galanthus nivalis, elwesii)
- Keleti jácint (Hyacinthus orientalis)
- Törpe nőszirom (Iris reticulata)
- Liliom (Lilium)
- Örmény gyöngyike (Muscari armeniacum)
- Nárcisz (Narcissus pseudonarcissus, poeticus, triandrus, jonquilla)
- Ernyős sárma (Ornithogalum umbellatum)
- Bókoló csillagvirág (Scilla sibirica)
- Tulipán (Tulipa kaufmanniana, Greigii, Fosteriana, Darwin, Triumph hibridek)

Gumós (vagy rizómás) évelők:

- Szellőrózsa (Anemone blanda, sylvestris)
- Keltike (Corydalis cava, solida, lutea)
- Csillagos téltemető (Eranthis hyemalis)
- Korbácsliliom (Eremurus robustus, stenophyllus)

Vízi-vízparti évelő kiültetések

A különböző vízi- és mocsári növényfajok eltérő ültetési technikát igényelnek attól függően, hogy tavunk milyen mély vízborítású zónájába kerülnek.

A tóparti területekre vízborítást nem igénylő, levelük és viráguk jellegével tóparti hatást keltő ún. vízparti imitátor fajokat telepítsünk:

- virágosnád (Miscanthus)
- nádtippan (Calamagrostis)
- bőrlevelű sás (Carex buchananii)
- réti füzény (Lythrum salicaria)

A tóparti sekély vízű sávba 5-20 cm vízborítást igénylő fajok közül választhatunk:

- kálmos (Acorus)
- virágkáka (Butomus)
- mocsári gólyahír (Caltha palustris)
- hosszú palka (Cyperus longus)
- apró gyékény (Typha minima)

Tavunk közepes mélységű padkájára helyezzük a kb. 20-70 cm vízborítást igénylő fajokat:

- nyílfű (Sagittaria sagittifolia)

A tó mélyebben fekvő részére tehetjük az olyan vízinövényeket, amelyek eredeti élőhelyükön is mélyen gyökereznek:

- tavirózsa (Nymphaea)
- vízitök (Nuphar lutea)

Árnyéki évelők

Árnyéki évelők
Évelő növények telepítése

Évelőágy

Évelőágy
Évelő növények telepítése

Évelő díszfüvek

Évelő díszfüvek
Évelő növények telepítése

Sziklakerti évelők

Sziklakerti évelők
Évelő növények telepítése

Egynyári és kétnyári virágok telepítése

A sokféle színben pompázó, változatos formájú, illatú egy- és kétnyári virágokkal beültetett virágágyak kertjeink leghatásosabb díszítőelemei. Virágágyakat a kert vagy park központi, gyakran látogatott részében érdemes létesíteni, mivel díszítőértéküket itt fejtik ki leginkább. Virágágyakat lehetőleg napfényes helyen létesítsünk, mivel igen kevés az árnyéktűrő növényfaj. Az egynyári virágok nyáron, a kétnyáriak pedig ősszel és tavasszal díszítenek, így érhető el a kora tavasztól késő őszig tartó virágpompa. Az egy- és kétnyári virágok - ellentétben a fákkal és cserjékkel - kevésbé vesznek részt a kertek téralakításában, egymás mellé ültetve zárt felületet, színfoltot adnak. Éppen ezért a virágszínnek, valamint az egymás mellé telepített növények színbeli harmóniájának meghatározó szerepe van a kiültetésnél. Követendő cél, hogy egy virágágyon belül valamennyi egymás mellé ültetett faj egyszerre virágozzon. E cél elérése érdekében a levéllel díszítő egynyári növények széles skálája is rendelkezésre áll.

Az egynyári virágokat májusban ültetjük ki, fajtól függően 16 vagy 25 db/m² tősűrűséggel. A virágokat október elején szedjük ki a talajból, és szerves tápanyag beforgatása után ültetjük a helyükre a kétnyári virágpalántákat és a hagymásokat. A legnépszerűbb egynyári virágfajok a következők:

- Kékbojtocska (Ageratum houstonianum)
- Begónia (Begonia cucullata)
- Pistikevirág (Impatiens walleriana)
- Petúnia (Petunia multiflora)
- Paprikavirág (Salvia splendens)
- Bársonyvirág vagy büdöske (Tagetes patula, erecta)
- Kakastaréj (Celosia argentea)
- Kleopátra tűje (Cleome spinosa)
- Dália (Dahlia)
- Záporvirág (Gazania rigens)
- Vaníliavirág (Heliotropium arborescens)
- Lángvirág (Phlox drummondii)
- Borzas kúpvirág (Rudbeckia hirta)
- Lisztes zsálya (Salvia farinacea)
- Napvirág (Tithonia rotundifolia)
- Vasfű (Verbena rigida, hybrida)
- Oroszlánszáj (Anthirrinum majus)
- Körömvirág (Calendula officinalis)

A kétnyári virágokat szeptember végén, október elején ültethetjük ki. Az árvácska és a százszorszép már az ültetés évében virágozni fog, a többi kétnyári növény díszére a következő év tavaszáig kell várnunk. A virágágy felületét a fagykár elkerülése érdekében, valamint díszítési célból célszerű fenyőágakkal borítani (lésd a képen)A kétnyáriakat április végén, május elején szedjük ki a talajból, és szerves tápanyag beforgatása után egynyáriakat ültetünk a helyükre. A kétnyári dísznövényeket a tenyészidejük időtartama alapján két csoportra osztjuk. A rövid tenyészidejű kétnyári virágokat leginkább parkok beültetésére, illetve házikerti virágágyak beültetésére használják, míg a hosszú tenyészidejűeket elsősorban vágott virágként.

A rövid tenyészidejű kétnyári virágok közé az alábbi fajok tartoznak:

- Árvácska (Viola x wittrockiana)
- Százszorszép (Bellis perennis)
- Nefelejcs (Myosotis sylvatica)

A hosszú tenyészidejű kétnyári fajok a következők:

- Sárgaviola (Cheiranthus cheiri)
- Szakállas szegfű (Dianthus barbarus)
- Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea)
- Harangvirág (Campanula medium)

,

Egynyári virág

Egynyári virág
Egynyári és kétnyári virágok telepítése

Kétnyári virágágy télen

Kétnyári virágágy télen
Egynyári és kétnyári virágok telepítése

Cégünk vállalja:

• Füvesítés fűmagvetéssel (meglévő gyep kezelése totális gyomirtószerrel, terület előkészítés rotálással, növény- és gyökérmaradványok eltávolítása, finom tükör kialakítása kézi vetéshez, tápanyagutánpótlás, fűmagvetés, hengerezés, beöntözés)
• Füvesítés gyepszőnyeg terítéssel (meglévő gyep kezelése totális gyomirtószerrel, terület előkészítés rotálással, növény- és gyökérmaradványok eltávolítása, finom tükör kialakítása, tápanyagutánpótlás, gyepszőnyeg szállítása és terítése)

Füvesítés fűmagvetéssel

Füvesítés fűmagvetéssel
Füvesítés, gyepszőnyeg terítés

Füvesítés fűmagvetéssel

Füvesítés fűmagvetéssel
Füvesítés, gyepszőnyeg terítés

Füvesítés gyepszőnyeg terítéssel

Füvesítés gyepszőnyeg terítéssel
Füvesítés, gyepszőnyeg terítés

Szép gyepet csak napos helyen lehet fenntartani, árnyékban a pázsitfüvek nem fejlődnek megfelelően. A gyep élettartama 8-10 év, ezért előfordulhat, hogy a telepítés idején még napsütéses a terület körül később megnőnek a cserjék és a fák, így a gyep árnyékba kerül és emiatt elmohásodik. A füvesítés történhet fűmegvetéssel, vagy gyepszőnyeg terítéssel.

Rotálás

Rotálás
Füvesítés fűmagvetéssel

Gereblyézés

Gereblyézés
Füvesítés fűmagvetéssel

Sík tükör

Sík tükör
Füvesítés fűmagvetéssel

Hengerezés

Hengerezés
Füvesítés fűmagvetéssel

A fűmagvetéssel történő füvesítést végezhetjük tavasszal (áprilistól június közepéig), vagy ősszel (augusztus közepétől október végéig). Az őszi füvesítés kedvezőbb a tavaszinál, mivel ekkor a gyomnövények visszahúzódóban vannak, így egy kevésbé gyomosodó füves területet érhetünk el.

A füvesítés előtt az előző gyep maradványait el kell távolítani. Erre a legmegbízhatóbb módszer, ha a füvesítendő területet totális gyomirtószerrel kezeljük. A kezelést követő 12-15 napon belül a régi fű és a gyomok teljesen kiszáradnak, így a régi gyep a talaj rotálását követően könnyedén kigereblyézhető a területről. A következő lépés a terep rendezése. Egyenletes terepfelszínt kell kialakítani, mert a gödrökben, a mélyedésekben a csapadék és az öntözés vize összegyűlik és a tócsák helyén kipusztulnak a fűtövek. A területnek legyen 2-3 %-os lejtése. Gyepet lehetőleg összefüggő területen telepítsünk. Minél tagoltabb, szabdaltabb a terület, fák, - bokrok állnak benne - annál nehezebb lesz a gyep karbantartása, nyírása, mert kerülgetni kell a benne álló növényeket. A tereprendezést követően gondoskodni kell a terület tápanyagutánpótlásáról. Erre a célra érett marhatrágyát, dúsított tőzeget vagy gombakomposztot szórjunk a területre. Ez utóbbit műtrágyával is ki kell egészíteni. A trágyát ásással vagy kultivátorozással keverjük a talajba, majd a talaj felszínét finoman elgereblyézzük. Megfelelő, jó minőségű műtrágya helyettesítheti a szerves trágyát. A magvetés ill. gyepregeneráció esetén magas P tartalmú műtrágyát alkalmazzunk (pl. Eurogreen Starter), mivel csírázásnál a P elősegíti a csíranövények gyökérfejlődését, valamint meggyorsítja a kezdeti növekedést (ezzel szemben beállt gyepeknél ezért elsősorban olyan trágyák javasolhatók, melyek nem vagy csak kevés P-t tartalmaznak). A műtrágyázás után kialakítjuk a füvesítéshez szükséges sík tükröt. Fontos feladat a megfelelő fűmagkeverék kiválasztása. Ehhez azonban el kell határozni, hogy mi lesz a gyep rendeltetése. A gyepfelület gyerekek játéktere lesz, vagy csupán pihenni fogunk rajta nyugágyon? Manapság már sokféle gyepkeverék kapható, ezek közül kell a célnak megfelelőt kiválasztani. Cégünk leggyakrabban Sport fűmagkeverékkel dolgozik, mivel ez a keverék bizonyult a leginkább univerzális felhasználásúnak. A fűmagvetéskor egy négyzetméter felületre 4 dkg fűmagot ajánlatos elvetni. Nagyobb gyepfelület esetén kicsit spórolhatunk azzal, hogy a gyep szélére több, a közepére kevesebb fűmagot használunk fel. Az elvetett fűmagot sekélyen a talajba kell keverni, mert a talaj felszínén nem csírázik ki és a madarak is sokat megesznek belőle! A vetési feladat a talaj hengerezéssel történő tömörítésével, valamint a terület beöntözésével fejeződik be.

A friss gyepvetés fenntartása során a talajt folyamatosan nedvesen kell tartani, ami legalább napi egy, de inkább két öntözést tesz szükségessé. Optimális körülmények között a fűmagok 4-5 nap alatt kicsíráznak, 10-14 nap alatt már összefüggő gyepfelületet kaphatunk. Az öntözővíz, illetve az esővíz által esetlegesen lemosott fűmagot felülvetéssel pótoljuk. A fű fejlődése közben megjelenő gyomokat folyamatosan távolítsuk el kézi erővel. Körülbelül három héttel a vetés után a fűszálak már kellőképpen megerősödnek ahhoz, hogy megtörténjen a gyep első nyírása. Az első nyírást akkor végezzük, amikor a fűszálak elérik a 15 cm-es hosszat. Ekkor csak a fű magasságának felét vágjuk le, a fűnyíró vágásmagasságát 7-8 cm-re állítva. Ne hagyjuk, hogy a fűszálak az első nyírás előtt 15 cm-nél jelentősen hosszabbra (20-25 cm) nőjenek, mivel ebben az esetben a súlyuknál fogva elfekvő fűszálak levegőtlen réteget képeznek, így nem jut kellő mennyiségű fény és levegő a fűszálak gyökeréhez, ezen kívül a megszorult nedvesség hatására foltokban penész megjelenésével is számolnunk kell. A második nyírás akkor történjen, amikor az egyszer vágott fű kb. 10 cm-esre nő, ekkor ismét felezzük a hosszát, 5 cm-esre állítva a fűnyíró vágásmagasságát. Végeredményként gyönyörű, összefüggő gyepfelületben gyönyörködhetünk.

Csírázás

Csírázás
Füvesítés fűmagvetéssel

Fejlődő gyep

Fejlődő gyep
Füvesítés fűmagvetéssel

Kész gyep

Kész gyep
Füvesítés fűmagvetéssel

Gyepszőnyeg

Gyepszőnyeg
Füvesítés gyepszőnyeg terítéssel

Előkészítés

Előkészítés
Füvesítés gyepszőnyeg terítéssel

Terítés

Terítés
Füvesítés gyepszőnyeg terítéssel

A gyepszőnyeges fűtelepítés egy kényelmes és gyors módszer, hiszen azonnal szép pázsitot eredményez, ellentétben a fűmagvetéssel, amelynél hónapok is eltelhetnek, amíg végül a megfelelően tömött pázsit látványát élvezhetjük.

A jó gyepszőnyeg tömött, gyökerekkel átszőtt, gyommentes, 2-3 cm talajvastagságú, és rövidre nyírt, kb. 2 centiméteres tarlómagasságú. A gyepszőnyeg tekercsek mérete általában 40x250 cm, egy tekercs súlya kb. 20-23 kg. A terítés előtt a füvesítendő területet a Füvesítés fűmagvetéssel fejezetben leírt módon kell előkészíteni egészen a sík tükör kialakítás munkafázisáig. Az előkészített talajra a gyepszőnyeget úgynevezett "téglakötésben" kell egymáshoz szorosan, hézagmentesen leteríteni. A gyepszőnyegcsíkok és a talaj tömör kapcsolatát egy 50-80 kg-os simahenger átlósan történő használatával (hengerezéssel) érjük el. Közvetlenül a gyepszőnyeg leterítése után a felületet kb. 25 liter/m² öntözővízzel kell beöntözni. A leterített gyepfelületen szinte azonnal szabad sétálni, gyermekeknek játszani. A harmadik fűnyírás elvégzése után a gyepfelület szinte teljes mértékben igénybe vehető. A gyepszőnyegterítés akkor mondható teljesen befejezettnek, ha a gyepszőnyeget kézzel már nem lehet felemelni, mert a gyökerek belenőttek a termőtalajba. Ez körülbelül egy hónap alatt következik be.