|
Az öntözésről általában
Öntözni sokféleképpen lehet. Vödörrel és locsolókannával, slaggal (tömlővel), szórófejjel, csepegtető rendszerrel és számos egyéb megoldással. De vajon miért is szükséges az öntözés, és miért célszerű, ha automata öntözőrendszert építtetünk a kertünkbe? Milyen módon öntözhetjük az egyes növénycsoportokat? Miért szükséges az öntözés? Miért hasznos Milyen öntözést Milyen öntözést Miért szükséges az öntözés?
Az öntözés - elsősorban a mostanában előforduló aszályos években - nélkülözhetetlen a növények egyenletes fejlődéséhez. A kertekbe, parkokba telepített növények és a gyep vízigénye sokkal magasabb, mint a Magyarországon lehulló csapadékmennyiség. Magyarország éghajlata száraz kontinentális, az évi csapadékmennyiség 600-700 mm. Ennek a csapadékmennyiségnek jelentős része a téli időszakban hullik, tehát a növények és a gyep vegetációs időszakán kívül, így ekkor a növények érdemben nem tudják hasznosítani (kivéve: örökzöldek). A gyep vízigénye
Kertünk zöldfelületének 80-90%-át gyep teszi ki. A ma általánosan használt gyepkeverékek fő fűféléi átlagosan napi 4 mm csapadékot igényelnek. A lehulló csapadék a pázsitfélék napi vízigényének még a 30%-át sem elégíti ki, így a hiányzó vizet naponta pótolni kell. A fák és cserjék vízigénye
A fák és cserjék – a fűfélékkel ellentétben - mélyebb gyökérzettel rendelkeznek, így a kora tavaszi, vízzel telített talajokból hosszú időn át tudnak nedvességhez jutni a mélyebben fekvő talajrétegekből. A fenti tényekből egyértelműen kiderül, hogy kertünk öntözése a növények vegetációs időszakában feltétlenül szükséges, ha egyöntetű, zöldellő gyepet és egészséges, virágzó növényekben gazdag kertet szeretnénk. Miért hasznos az automata öntözőrendszer?
Az elmúlt 15 évben Magyarországon éppúgy, mint Európa számos más pontján egyre elterjedtebbek az automata öntözőrendszerek. Mi ennek az oka, miért előnyös?
Milyen öntözést igényelnek a különböző növénycsoportok?
A különböző növény csoportoknak (gyep fajok, cserjék, fák, stb.) mind időben, mind mennyiségét és a kijuttatás módját tekintve eltérőek az öntözési igényei. Gyepfelület
A kertek nagy részét a gyepesített felületek teszik ki. A füvesítéskor alkalmazott különböző pázsitfűfélék igen igényesek a nedvességre. A gyepfelület öntözésénél különösen fontos, hogy az térben és időben egyenletesen történjen. A szórófejes öntözés (spray és rotoros szórófejek) kiválóan alkalmazható a gyepfelületek esetében, mivel ez az öntözési mód biztosítja az egyenletes vízkijuttatást, és a kiemelkedő típusok alkalmazása esetén nem zavarja a területhasználatot. 
Cserjék, sövények
A cserjéket elsősorban a telepítést követő évben szükséges rendszeresen öntözni, de néhány cserje az idősebb kori öntözést is igényli. Az öntözésnél ügyelni kell az erős vízsugár kerülésére, ugyanis a levélzetük sokszor érzékeny a nedvességre, és a mechanikai hatásokra. A csoportosan, vagy egyedileg álló cserjék öntözhetők tőöntöző, bokoröntöző és mikro-öntöző, esetleg csepegtető rendszerekkel. A cserjefelületeken a legmegfelelőbb a csepegtető rendszer kiépítése. 
Csepegtető öntözés
Csepegtető öntözés
Ugyan rendszertanilag a sövények elsősorban a cserjék közül kerülnek ki, de a nyírott sövények öntözési technikája eltér a fentiektől. A nyírott sövény vízigénye, főleg ha meleg napokon nyírjuk, jelentősen nagyobb, mint természetes lombozatú társaiknak. A jelentősebb vízigény a sűrű tőszámból is adódik. Feltétlenül gondoskodjunk sövényünk öntözéséről, csepegtető- vagy mikro-öntözőrendszerrel. Ha nem ismerjük sövényünk élettani sajátosságait, kerüljük a szórófejes öntözést! Fák
A fák öntözését két fő csoportra oszthatjuk, frissen telepített és idős növényekre. Általánosan elmondható, hogy a frissen telepített, főleg nagyobb (túlkoros) díszfák öntözésére feltétlenül szükség van. Azonban a már idősebb (több mint öt éve ültetett) növények öntözése felesleges mivel gyökerük mélyről szívja fel a vizet, és a felszínen kijuttatott öntözés nem éri el a nedvességet felszívó gyökérzónát. A fák öntözésére, tő- és mikro-öntözőrendszereket használhatunk. 
Mikro-öntözés
Mikro-öntözés
Évelő növények
Az évelő növények alkalmazása ma ismét egyre divatosabb. Ennek oka, hogy az évelők – az egynyáriakkal szemben - viszonylag igénytelenebb, kevesebb fenntartást igénylő növények, mégis virágzó színfoltjai a kerteknek. Öntözésüknél a bokoröntöző, mikro-öntöző és csepegtető, ritkábban a szórófejes megoldások alkalmazhatók.
Mikro-öntözés
Csepegtető öntözés
Egynyári növények
A kiültetett egynyári növények általában olyan ágyásokba kerülnek, ahol gyakori a talajmunka (ásás, kapálás, gyomlálás), ezért öntözésüknél elsődleges szempont a rendszer mobilitása. Az egynyári növényfajok nagy része érzékeny levélzettel és virágzattal rendelkezik, így a mechanikai hatásokat (felülről érkező, erős vízsugár) kevéssé viselik el, így kerülni kell a szórófejes öntözést, és helyette csepegtető, esetleg mikro-öntözőrendszert érdemes kiépíteni.
Csepegtető öntözés
Hagymások
A tavasszal díszlő hagymás növények ugyan nagyon vízigényesek, de a kora tavaszi csapadékból hajtásukhoz és virágzásukhoz elegendő nedvességhez jutnak, így külön öntözésükről nem szükséges gondoskodni. Milyen öntözést igényelnek a különböző funkciójú kertrészek?
Az egyes kertészek funkciójuktól, az alkalmazott növényfajoktól függően más-más öntözési technikát igényelnek. Sziklakertek
A sziklakerti növények (évelők) általában szárazságtűrőbbek, de mégis igénylik az öntözést. A sziklakerteket célszerű függetlenül öntözni a kert többi részétől. A választható öntözési megoldások nagyban függnek attól, hogy milyen felépítésű a sziklakert, és az öntözést a sziklakert építésével egy időben vagy az után készítjük. Jól alkalmazhatók a szórófejes, bokoröntöző és mikro-öntözőrendszerek. Mivel a sziklakertek átl. 2/3-ad részét kőtömbök teszik ki, így a nyílt felszínek miatt esztétikai okokból a csepegtető rendszerek kiépítését kerüljük. Fűszerkertek
A fűszerkertek évelő növényfajai nem csak virágjukkal és lombjukkal nyújtanak esztétikai örömöt, hanem illatukkal is belengik a kertet. Ma egyre divatosabbak ezek a növények, és a konyhának is folyamatosan biztosítják a friss fűszereket. Öntözésükhöz főleg mikro-öntözőrendszereket ajánlunk, mivel ezek a vizet finoman porlasztják, megoldható velük akár néhány tő egyedi öntözése is. A permet formájában történő vízkijuttatás elősegíti, illetve fokozza az illatanyagok kialakulását és terjedését. Konyhakertek
A konyhakertek napjainkban ismét egyre népszerűbbek, mivel egyre többen hódolnak az egészséges életmódnak, a bio növényeknek és a kertészkedés hobbijának. A konyhakerti növényeknek igen nagy a vízigényük, így folyamatos öntözésükről gondoskodni kell. Mivel a terület talaját gyakran mozgatjuk, és gyorsan váltakoznak benne a növények, ezért mindenképpen mobilis, csepegtető öntözőrendszer kiépítése célszerű. Kerti dézsás növények
A kerti dézsás növények tavasztól őszig egészítik ki a díszkerteket. Ide tartoznak például a mindenki által jól ismert leanderek, hibiszkuszok, stb. A dézsás növények a téli fagyokat rosszul viselik, így télire fajtól függően 10-15°C hőmérsékletű helyiségbe kell bevinni őket. A kertbe kihelyezett dézsák öntözése nem oldható meg a gyepet öntöző szórófejekkel, hiszen a növény egy kis dézsából kell felvegye a számára szükséges igen nagy vízmennyiséget. Ezért mindenképpen lássuk el külön mikro-öntözőrendszerrel őket. Balkonnövények
Természetes igény, hogy a terasz is üde, zöld és virágos legyen, és a balkonládák is szervesen kapcsolódjanak a kert egészébe. A legcélszerűbb, ha a balkonládák öntözését a kerti öntözőrendszer kiépítésével egy időben oldjuk meg, de utólagosan is kiépíthető a rendszer. Balkonládák automata öntözéséhez a mikro-öntözőfejek, valamint esetlegesen az egyedi csepegtető elemek alkalmazása a legmegfelelőbb. A balkonnövények vízigénye, és az őket tartalmazó cserép, dézsa mérete jelentősen eltér a kertekbe kiültetett növények tulajdonságaitól, így soha ne működtessük egy öntözési körön (zónán) a kerti mikro-öntöző, vagy csepegtető rendszerekkel. |
|
|
|||
|
|||
